Gramática del húngaru

De Wikipedia
Saltar a navegación Saltar a la gueta

Esti artículu trata la gramática del idioma húngaru (n'húngaru: magyar nyelvtan) sofitándose nun testu orixinal convenientemente estazáu, anotáu y con enllaces a la gramática pertinente en cada casu.

Notación[editar | editar la fonte]

= separador de pallabres: nap=tár
| separador d'afixos: nap|pal
_ arrexunta nuna pallabra virtual española la traducción d'una húngara, por que la correspondencia seya una a una y facilitar la interpretación de les traducciones
{} arrexunta prefixu y raigañu verbal cuando tán separaos
() testu opcional: (opcional)
/ separador d'opciones: asina / asá
[] testu obligatoriu: [obligatoriu]
~ representa la pallabra en cuestión: meg: ~van, tanul ~
1 / 2 / 3 psd nª persona de singular definíu
1 / 2 / 3 ppi nª persona del plural indefiníu
B consonante
C consonante
@ vocal
A vocal curtia
Á vocal llarga
a, b, c,... z esa lletra en particular
x > y x convertir en y

Fonética[editar | editar la fonte]

Abecedariu[editar | editar la fonte]

Tecláu húngaru.

A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, Y, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, (Q), R, S, Sz, T, Ty, O, Ú, Ü, Ű, V, (W), (X), (Y), Z, Zs.

Notes
  • Los dígrafos y trígrafos ordenar aparte. Por casu cs asitiar tres la c y non ente cr y ct.
  • Les lletres ente paréntesis namái apaecen en pallabres estranxeres.
  • Nun s'estrema ente vocal curtiu-llarga a la d'ordenar alfabéticamente.
Notes sobre los apellíos d'ortografía tradicional
  • Nestos pueden apaecer amás los dígrafos ch, cz/tz, gh, th, ts que correspuenden a les lletres cs, c, g, t, cs actuales.
  • Los dígrafos vocálicos aá, eé, oó, öő en dellos apellíos correspuenden a á, é, ó, ő tocantes a la so pronunciación.

Harmonía vocálica[editar | editar la fonte]

Les vocales húngares estremar en:

  • Posteriores: a, á, o, ó, o, ú. Trucu nemotécnicu: basta con recordar la pallabra autó.
  • Anteriores: y, é, i, í, ö, ő, ü, ű que de la mesma se subdividen en:

De normal les pallabres húngares non compuestes tomen el so vocales del conxuntu posterior o anterior, ye lo que se llama harmonía vocálica. Al flexionar les pallabres, hai que siguir les siguientes regles pa caltener dicha harmonía:

  • En pallabres compuestes el postreru componente ye'l decisivu: gyógy-szer:melecina (anterior), könyv-tár:biblio-teca (posterior)
  • Los prefixos verbales nun harmonicen col raigañu: meg, be, össze, létre.
  • Los sufixos pueden tener d'una a cinco versiones:
    • Una: envernada –kor, causal-final –ért, terminativu –ig, etc.
    • Dos: inesivo ban / ben, sublativo ra / re, dativu nak / nek, etc.
    • Trés: alativo focete / hez / höz, superesivo on / en / ön, etc.
    • Cinco: nominativu plural k / ok / ak / ek / ök, etc. Equí les versiones con vocal suélense añedir a componentes terminaos en consonante pa facilitar la pronunciación. Ver la descripción de cada casu pa saber que vocal usar anque de normal l'usu de a ye escepcional.
  • Lóxicamente los sufixos con una versión tampoco harmonicen
  • Los sufixos con dos versiones usen l'anterior con componentes anteriores y la posterior con posteriores.
  • Los sufixos con tres versiones usen la posterior con componentes posteriores, l'arrondada si la vocal darréu anterior al sufixu ser tamién y l'ensin arredondiar nel restu de los casos.
  • Hai un puñáu de pallabres que nun harmonicen, p.ej. leány:rapaza, con elles suel utilizar la versión posterior de los sufixos.

Acentu[editar | editar la fonte]

Creyóse que l'acentu léxicu del húngaru recai siempres na primera sílaba de les pallabres. En realidá l'húngaru escarez d'acentu léxicu y, magar na fala bonal suelse acentuar xeneralmente la primera sílaba, l'acentu prosódicu puede recayer sobre cualesquier, dependiendo del contestu y el focu. Por casu, si a una pallabra del discursu quier dáse-y énfasis, ye la so última sílaba la que s'acentúa (sílabes acentuaes en negrina): Ő katona volt? Nem, ő katona! '¿Él yera soldáu? Non, él YE soldáu'. L'acentuación depende tamién del estilu de la fala. Nel rexistru neutral de los medios de comunicación, de normal nun s'acentúa nenguna de les pallabres, anque munches vegaes puede percibise una elevación del tonu y una mayor intensidá na última sílaba de les frases.

Morfoloxía[editar | editar la fonte]

Artículu definíu[editar | editar la fonte]

L'artículu definíu ye a pa pallabres empezaes en consonante (incluyendo la h) y az pa les qu'empiecen en vocal. Nun tien plural, nin de xacíu xéneru y nun se torna. Correspuende a nuesos: el, los, la, les.

Rubiks cube by keqs.jpg
Exemplos
Kapar|gat|t|a[1] bicská|já|val a rozsdá|s drót|ok|at.
Rasp|aba navaya|la so|con los aferruño|ferruñosu alambre|s.
Rallaba cola so navaya los alambres ferruñosos.

-{Csuk|ja[1] be} az összes ablak|ot.

-{Zarru} les toes ventana|s
-Zarru toles ventanes

A cseléd|et nem érdekel|t|y[1] a dolog, vagy nem mutat|t|a.

La criada|a non interes|aba el asuntu, o non lo_mostr|aba.
A la criada nun lu interesaba l'asuntu o nun lo amosaba.

Artículu indefiníu[editar | editar la fonte]

Exemplos
UNU / UNA
Kegyed|et egy omnibusz|ban lát|tam elő|ször.
A_la so_mercé un omnibus|en vi la_primer_vegada.
Vi a la so Mercé nun omnibus la primer vegada.

Egy|et lép|ett az ajtó felé.

Un (pasu) dio la puerta escontra.
Dio un pasu escontra la puerta.
UNOS / UNES
Néhány szó[2] a tigris|ek|ről.
Unes pallabra los tigre|s|sobre.
Unes pallabres sobre los tigres.

Néhány ember[2] el|tűn|t,[2] de ki {ve|gye észre}?

Unes persona sumieron, ¿pero quién da cuenta?

A Professzor félszeg|n'el|mosoly|od|ott, s egy=pár ért|het|etlen szó|t[2] dadog|ott.

El profesor torpemente sonrió y un par incomprensible pallabra atatexó.
El profesor sonrió torpemente y atatexó unes pallabres incomprensibles.
  1. 1,0 1,1 1,2 Conxugación definida
  2. 2,0 2,1 2,2 2,3 Singular

Pronomes[editar | editar la fonte]

Personales[editar | editar la fonte]

Flexón

Casu Yo Tu Él

Ella

Ello

Nós

Nós

Vós

Vós

Ellos

Elles

Nominativu én ő la mio[1] ti[2] ők
Xenitivu[3] az én

~(@)m /

~((j)[a/y])im

a te (@)d

~/

~((j)[a/y])id ||az ő

~(j)[a/y]/

~((j)[a/y])i

al mio

~(o/ü)nk /

~((j)[a/y])ink

a ti

~(@)tok /

~((j)[a/y])itok

az ő[4]

~(j)[o/ü]k /

~((j)[a/y])ik

Acusativu en|gem(et)[5] té|ged(et)[5] ő|t[6] el mio|nk|et

benn|ünk|et

ti|tek|et

benn|etek|et

ő|k|et[6]
Sufixos posesivos (a/o)m

(y/ö)m

(a/o)d

(y/ö)d

(j)a

(j)y

(o)nk

(ü)nk

(a/o)tok

(y)tek

(ö)tök

(j)uk

(j)ük

Ablativu től|em től|ed től|y ünk től|etek től|ük
Adesivo nál|am nál|ad nál|a unk nál|atok nál|uk
Alativo[7] hozzá|m hozzá|d hozzá|(ja) hozzá|nk hozzá|tok hozzá|juk
Causal-Final ért|em ért|ed ért|y ünk ért|etek ért|ük
Dativu nek|em nek|ed nek|i nek|ünk nek|tek nek|ik
Delativo ról|am ról|ad ról|a unk ról|atok ról|uk
Elativo[8] belől|em belől|ed belől|y ünk belől|etek belől|ük
Ilativo[9] belé|m belé|d belé|(je) belé|nk belé|tek belé|jük
Inesivo[10] benn|em benn|ed benn|y ünk benn|etek benn|ük
Instrumental-Comitativo vel|em vel|ed vel|y ünk vel|etek vel|ük
Sublativo[11] rá|m rá|d rá|(ja) rá|nk rá|tok rá|juk
Superesivo[12] rajt|am rajt|ad rajt|a unk rajt|atok rajt|uk
Estatua del poeta Attila József.
  1. vulgar: mink
  2. vulgar: tik
  3. Anque paez bien complicáu nun ye más que l'artículu definíu a / az + el nominativu del pronome personal + l'oxetu col sufixu posesivu singular o plural correspondiente. Vease xenitivu
  4. Nótese qu'escepcionalmente-y falta'l plural -k
  5. 5,0 5,1 Equí'l sufixu del acusativu -t puede resalvase
  6. 6,0 6,1 Consideráu definíu
  7. hozzá- vs. -focete
  8. belől- vs. -ből
  9. belé- vs. -be
  10. benn- vs. -ben
  11. - vs. -ra
  12. rajt- vs. -n

Nótese que namá'l xenitivu y l'acusativu recuerden al nominativu, el restu formar col sufixu de casu + sufixu posesivu.

"Usté" Común[1] Cultu
Singular Ön
Plural maguk Önök
  1. Tamién s'usa en sentíu despreciatible.

Demostrativos[editar | editar la fonte]

Son ez:esti y az:esi/aquel, los sos plurales ez|ek y az|ok y el so paradigma flexivo el siguiente:

Casu Sufixu Esi/a Aquel(la) Esos as

Aquellos as

Esti/a Estos as
Nominativu 0 az[1] az|ok yz[1] ez|ek
Plural k az|ok - ez|ek -
Ablativu tól / től at|tól az|ok|tól et|től ez|ek|től
Acusativu t az|t az|ok|at ez|t ez|ek|et
Adesivo nál / nél an|nál az|ok|nál en|nél ez|ek|nél
Alativo focete / hez ah|focete ok|focete hez ez|ek|hez
Causal-Final ért az|ért az|ok|ért ez|ért ez|ek|ért
Dativu nak / nek an|nak az|ok|nak en|nek ez|ek|nek
Delativo ról / ről ar|ról az|ok|ról er|ről ez|ek|ről
Elativo ból / ből ab|ból az|ok|ból eb|ből ez|ek|ből
Esivo-Formal ként ak|ként az|ok|ként ek|ként ez|ek|ként
Formal képp(en) ak|képpen - ek|képpen -
Xenitivu nak / nek an|nak az|ok|nak en|nek ez|ek|nek
Ilativo ba / be ba az|ok|ba eb|be ek|be
Inesivo ban / ben ab|ban az|ok|ban eb|ben ez|ek|ben
Instrumental-Comitativo val / vel av|val

az|zal[2]

az|ok|kal ev|vel

ez|zel[2]

ez|ek|kel
Sublativo ra / re ra az|ok|ra er|re ek|re
Superesivo n az|on az|ok|on ez|en ez|ek|en
Temporal kor ak|kor - ek|kor -
Terminativu ig add|ig[3] az|ok|ig edd|ig[3] ez|ek|ig
Translativo vá / vé az|zá[4] az|ok|ká ez|zé[5] ez|ek|ké

Los demostrativos concuerden en númberu, casu ya inclusive posposición col sustantivu al que precieden.

Y: De los exemplos siguientes:
Exemplos
az a kocsi
Esi coche az|ok

a kocsi|k

Esos coches

az|ok|ban a kocsi|k|ban

Nesos coches

a mögött a kocsi mögott

Detrás d'esi coche
a) Y boldog|balten hónap|ok|ban csak teng|ett-leng|ett.
Esti allegre|in- mes|ye|en namái andaba_a_la_que_salta :Nesos

tristres meses namái andaba a la que salta b) Anna y négy nap alatt minden munká|já|t el|vég|ez|te, mely|et rá|bíz|tak.

Anna esti cuatro día mientres tou trabayu|el so |fin|rematar|-ó, qu'encamentaben.
Anna mientres esos cuatro díes completó toles xeres que se-y encargaron.

esprender que y ye la forma invariable lliteraria de ez a(z) yá que:

  • n'a) nun se torna nin por númberu nin por casu *

en b) nun ye siguida por posposición

Reflexivos[editar | editar la fonte]

Son, anecdoticamente, la forma posesivada del nome mag:grana, asina pos signifiquen lliteralmente: la mio grana, la to grana, etc. La a final de maga allárgase convenientemente al sufijarlo y la vocal d'enllaz del acusativu ye nos demás casos a. Ye consideráu un oxetu definíu.

me te se nos vos se
Nominativu am mag|ad mag|a unk mag|atok mag|uk
Acusativu am(at) mag|ad(at) mag|á|t mag|unk|at mag|atok|at mag|uk|at
Superesivo mag|am|on mag|ad|on mag|á|n mag|unk|on mag|atok|on mag|uk|on
Exemplos
Sose fáraszd[6] mag|ad|at, jó ember.
Nunca canses te, bon home.
Nunca te canses, bon home.

Má|ig is bámul|om[6] mag|am|at.

Güei|hasta plasmu me.
Hasta güei abluco.

Ken|ik[6] mag|uk|at jó illat|ú kenõcs|ök|kel.

Unten se bien oliente loción|ye|con.
Untar con lociones arumaes.

Recíprocos[editar | editar la fonte]

Ye egymás. Tornar según el paradigma de los nomes. En nominativu namái pueden apaecer siguíu de posposición. Nun tien plural.

Exemplos
A tánc|vos|ok eleinte csak egymás kez|é|t fog|ják[6]
Los baille baillarín|ye al principiu namái se coyer de les manes

... és egymás szem|é|be néz|ve :y mirándose a los güeyos... A tiszt|ek egymás után {tűn|nek elő}

Los oficial|ye unu tres otru apaecen
El oficiales apaecen unu tres otru Az

állat|ok ismer|ik[6] egymás|t, az ember nem

Los animal|ye conocen se, l'home non
Los animales conócense, l'home non
  1. 1,0 1,1 Notar l'asimilación de la z final cola primer consonante del casu
  2. 2,0 2,1 Doble versión. Recordar que la v inicial del Intrumental-Comitativo asimilar a la postrera consonante
  3. 3,0 3,1 Irregular
  4. El Translativo a diferencia de la Presea-Comititivo nun tien pareya
  5. Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes t
  6. 6,0 6,1 6,2 6,3 6,4 Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes def

Posesivos[editar | editar la fonte]

El plural del pronome posesivu de la primer persona del singular tien principalmente dos formes: una d'usu común (enyémek) y otra lliteraria (enyéim) que s'usa nel llinguaxe de la prensa y los medios y nel ámbitu eleváu o bien cultu.

~s
mio enyém[1] enyémek[2]/ enyé|im[3]
to tied
/ tiéd[4]
tieid
so övé övéi
el nuesu mienk / miénk mieink
el vuesu tietek / tiétek tieitek
so övék övéik
  1. Forma vulgar: enyimé
  2. d'usu común
  3. lliterariu
  4. Forma vulgar: tiedé
Exemplos
Semmi|m sincs és minden az enyém.
Nada|el mio nun tengo y tou (ye) lo mio.
Nada tengo y tou ye mio.

de {szabad|ít|s meg} a gonosz|tól, mert tiéd az Ország, a hat|alom és a dicső|ség.

y llibre|llibrar|libranos el mal|de, porque to el Reinu, el poder y la gloria.
y libranos del mal, porque to ye'l Reinu, el poder y la gloria.

Más világ|ok mint a mienk.

Otros mundu|s como'l el nuesu.

Száll|jon az én lelk|em|mel a tietek is, magyar fiú|k, magyar leány|ok!

¡Vuele l'alma|la mio|cola la vuesa tamién, húngaru chicos, húngara moces!
¡Vuele cola mio alma la vuesa tamién, mozos y chiques húngaros

A munká|s|ok pláne gazdag|ok isten|ek|ben. Övék a munka és a jöv|õ hit|y :Los trabayador|ye (son) especialmente ricu|s dios|ye|en. Sos (son) el trabayu y la futuru fe|de :El trabayadores son especialmente ricos en dioses. Sos son el trabayu y la fe de futuru.

Interrogativos[editar | editar la fonte]

Relativos[editar | editar la fonte]

Indefiníos[editar | editar la fonte]

el mio ki milyen mely(ik) hány(adik) egyik
el mio(féle)

me|kkora

me|nnyi

el mio|csoda

el mio|fajta

ki

ki|csoda

milyen mely(ik) hány(adik) egyik
a el

mio

a|me|kkora

a|me|nnyi

a|ki a|milyen a|mely(ik) a|hány
vala vala|el mio(féle)

vala|me|kkora

vala|me|nnyi

vala|ki vala|milyen vala|mely(ik) vala|hány
sem sem|el mio(féle)

se|me|kkora

se|me|nnyi

sen|ki sem|milyen se|mely(ik) se|hány
akár akár|el mio akár|ki akár|milyen akár|mely(ik) akár|hány
bár bár|el mio bár|ki bár|milyen bár|mely(ik) bár|mennyi
mind(en) mind(en) minden|ki mind|egyik
ilyes ilyes|el mio

Numberales[editar | editar la fonte]

Núm Ordinal Fraccional

(Cardinal)[1][2]

[3]Númberu x Acusativu Repetitivu [4] Pronombre
(a/y)d(ik) (o/a/y/ö)s (a/y)t szer/szor/ször (o/a/y/ö)n
1 egy [5] első egy|ye et egy|szer
2 [6] kettő/két [5] más|od(ik) kett|ye t két|szer kett|en
3 három [7][8] harm|ad(ik) rm|as rm|at[9] három|szor rm|an
4 négy [7] nygy|ed(ik) négy|ye et négy|szer négy|en
5 öt [10] öt|öd(ik) öt|ös [10] öt|öt öt|ször öt|en
6 hat [10] hat|od(ik) hat|vos [10] hat|ot hat|szor hat|an
7 [11] hét [7] hyt|ed(ik) hyt|ye[12] hyt|et hét|szer hyt|en
8 nyolc nyolc|ad(ik) nyolc|as nyolc|at nyolc|szor nyolc|an
9 kilenc kilenc|ed(ik) kilenc|ye et kilenc|szer kilenc|en
10 tíz [7] tiz|ed(ik) z|ye et tíz|szer tíz|en
20 húsz [7] hosz|ad(ik) húsz|as húsz|at húsz|szor húsz|an
30 harminc harminc|ad(ik) harminc|as harminc|at harminc|szor harminc|an
40 [13] negy|ven negy|ven|ed(ik) negy|ven|ye ven|et negy|ven|szer negy|ven|en
100 száz száz|ad(ik) száz|as száz|at száz|szor száz|an
1000 ezer yzr|ed(ik) yzr|ye et ezer|szer yzr|en
10⁶ millió millio|m|od(ik) millió|s millió|t millió|szor millió|an
10⁹ milliárd milliárd|od(ik) milliárd|vos [10] milliárd|ot milliárd|szor milliárd|nyi|an
  1. Quier dicir qu'el fraccional ye'l cardinal ensin el –ik final
  2. El Fraccional combina col Repetitivu pa indicar harm|ad|szor:tercer vegada, etc.
  3. Col númberu x
  4. x persones
  5. 5,0 5,1 Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes i
  6. kettő úsase solu y cuando cabo la posibilidá de confundilo con hét:siete
  7. 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 Acurtiamientu vocálicu
  8. Perda consonántica
  9. Nun confundir con harmat:rosada
  10. 10,0 10,1 10,2 10,3 10,4 Vocal enllaz infrecuente
  11. Curiosamente non yá significa siete sinón tamién selmana
  12. Como puede trate l'acurtiamientu vocálicu ye daqué erráticu, asocede equí, pero non con négy nin con három
  13. El sufixu van/ven multiplica por diez| 40:nygy|ven, 50:öt|ven, 60:hat|van, 70:hyt|ven, 80:nyolc|van, 90:kilenc|ven

Sustantivos[editar | editar la fonte]

Tipos radicales[editar | editar la fonte]

Plural[editar | editar la fonte]

De los siguientes exemplos deduzse que...

1) A nagy=hatalm|ak ez|t nem enged|ik.
Les grande=potencia|s esto nun dexen.
Les grandes potencies nun dexen esto.

2) Tatár|ék sétá|l|nak, a kis|ebb leány|uk nélkül, a=ki már férj|hez men|t.

Los_Tatár pasio|pasiar|pasien, la pequeña|mas fía|la so ensin, quien yá home|a foi.
Los Tatár pasien ensin la so fía menor, que yá se casó.

3) Visel|i a meg|aláz|tat|ás|t a feleség|y miatt s Etel növek|vő szeszély|ei|t.

Soporta la humildación la esposa|la so por y Etel creciente antoxu|s_los sos.
Soporta la humildación pola so esposa y los crecientes caprichos de Etel.

4) De vonás|ai egyszerre ki|simul|tak.

Pero riesgo|s|los sos de_un golpe se_desarrugan.
Pero les sos traces se desarrugan de secute.

5) Kar|jai|ról vastag arany=lánc|ok lóg|tak.

Brazu|s_los sos|de gruesu oro=cadena|s cuelguen.
Cuelguen de los sos brazos grueses cadenes d'oru.

6) Mind=hárm|an meg|áll|tak.

Toos trés detiénense.
Los trés detiénense.

7) Mind a két hely|en majd=nem más=fél év|ig.

Tol dos sitio|sobre depués=non otru=mediu añu|hasta.
En dambos sitios hasta casi un añu y mediu.

8) Német kis=asszony ügy|l'a három Druma csemeté|re, a=ki szép|en fejlőd|ik.

Aleman pequeña=señora asuntu|xixilar el trés Druma renuevu|sobre, quien bellu|mente crecen.
Una señorita alemana curia de los trés retueyos de Druma, que crecen bien.

9) Nemzet=köz|i meg|száll|ás lesz: olasz|ok, franciá|k, angol|ok.

Nación=ente ocupación va haber: italianu|s, francés|ye, inglés|ye.
Va Haber una ocupación internacional: italianos, franceses, ingleses.

10) Jobb|ra-bal|ra köszönt|ötték ismer|ős|ök, ismer|etlen|ek.

Derecha|a-esquierda|a saludaben conocer|conocíu|s, conocer|desconocíu|s.
A entrambos llaos saludaben conocíos y desconocíos.

11) Stefi még itt szolgá|l, de szem=üveg|et hord, mert gyöng|ül a szem|y.

Stefi inda aqui sirve, pero güeyu=cristal lleva, porque se debilitó_ el güeyu|el so.
Stefi inda trabaya aqui pero lleva gafes porque la so vista deterioróse.

12) El mio|kor a lak|ás minden ablak|a {be volt csuk|va}, Vizy oda|lép|ett Katicá|focete :Cuando la casa toes ventana|la so {tuvieron cerraes}, Vizy dirixó Katica|escontra :Cuando toles ventanes de la casa tuvieron cerraes, Vizy averar a Katica 13) egy negy|ed kiló orosz teá|t, papír=zacskó|ban egy kiló lencsé|t, két doboz belga szardíniá|t.

un cuatro cuartu quilu rusu té, papel=bolsa|nun quilu llenteya, dos llata belga sardina.
un cuartu de quilu de té ruso, un quilu de llenteyes nuna bolsa de papel, dos llatas de sardines belgues

14) a pasi -y|szúr|t egy csomó dollár|t, mely|et Jancsi könnyedén a mellény=zseb|é|be gyűr|t.

el tipu apuñaló un montón forgar, que Jancsi fácilmente'l chalecu=bolsu|el so|en metió.
el tipu apuñaló un puñáu de forgares que Jancsi meter nel bosillo del so chalecu fácilmente
  • El plural de los sustantivos posesivados ye –i (3-5) y –k el del restu (1, 5b, 9, 10)
  • La vocal d'enllaz, si hai, ye variada (a: 1; o: 5, 8; y: 10; ö:10). Les regles espónense de siguío
  • Cuando la pluralidá ye patente per otros medios: numberales (7, 8), pronomes indeterminaos (12), llocuciones alverbiales de cantidá (13, 14) la marca del plural omítese y eventualmente el verbu conxugar en singular (12)
  • Los suxetos con sufixu –ék (2) traducíu como los X o la familia X esixen plural del verbu *

El singular de szem:güeyu y otres partes del cuerpu que vienen en pares: láb:pierna, kéz: mano, etc. faen referencia en realidá a dambos güeyos, piernes, manes. Un güeyu traduzse como fél szem lliteralmente mediu güeyu

  • El pronome relativu (8, 14) concuerda en númberu col nucleu del oxetu *

El plural dispara los cambeos nel raigañu (1)

Formación
Primero tienen llugar los cambeos radicales tipu:
  • ló:caballu > lov-
  • tó:llagu > tav-
  • kéz:mano > kez-
  • álom:suañu > álm-

Dempués, si la última lletra ye:

  • Vocal: Sufijar –k allargando les a/y/o finales
  • Consonante. Si la pallabra (o la postrera d'una compuesta) ye:
    • Posterior. Si pertenez al conxuntu formáu por:
      • Derivaos de –alom. forg|alom:tráficu > forg|alm-
      • ló > lov
      • tó > tav
      • madár:páxaru > madar
      • ág:caña, agy:celebru, ágy:cama, agyar:canil, alj:platillo, áll:cazu, ár:preciu, árny:solombra, arany:oru, díj:premiu, fal:paré, fog:diente, gally:ramu, gát:dique, gyár:fábrica, had:exércitu, haj:pelo, háj:grasa, hal:pexe, hárs:tilal, hát:llombu, ház:casa, héj:pulgu, hold:lluna, hossz:llargu, íj:arcu, kád:bañera, láb:pierna, láz:fiebre, lyuk:furacu, máj:fégadu, máz:barniz, nád:caña, nyáj:fatáu, nyak:pescuezu, nyárs:asador, olaj:aceite, oldal:llau, sál:bufanda, sarj:retueyu, sav:ácidu, szád, száj:boca, szakáll:barba, szál:filo, szár:tarmu, szárny:nala, szarv:cuernu, táj:rexón, tál:platu, talp:planta, tár:conxuntu, tárgy:oxetu, társ:compañeru, toll:pluma, ujj:deu, vad:xavaz, vád:acusación, vágy:deséu, vaj:mantequilla, vár:castiellu, vas:fierro, váz:armazón, vonal:llinia, zár:pesllera ****

Apilar –ak

      • Restu: Añedir –ok
    • Anterior. Si última vocal ye:
      • Llabial. Emplegar –ök Sacante: föld:tierra, fül:oreya, fürj:falpayar, fűz:sauce, hölgy:dama, könny:llárima, könyv:llibru, öt:cinco, ölyv:águila ratonera, örv, öv:petrina, őz:corzu, rügy:yema, rüh:sarna, szög:ángulu, szörny:bisarma, szügy:pechu, szűz:virxe, tőgy:caldar, törzs:torso, tűz:fueu, ügy:asuntu, ürügy:escusa, völgy:valle ***

Palatal. Usar –ek

La formación del plural de los axetivos difier llixeramente de lo equí dicho pa los nomes. El plural de les formes teníes ye i como se va ver más embaxo.

Posesión[editar | editar la fonte]

Un oxetu

Tipu

Raigañu

El mio El to El so Nuesu Vuesu El so

(d'ellos)

(a/o)m

(y/ö)m

(a/o)d

(y/ö)d

(j)a

(j)y

(o)nk

(ü)nk

(a/o)tok

(y)tek

(ö)tök

(j)uk

(j)ük

a>á fa fá|m fá|d fá|ja fá|nk fá|tok fá|juk
y>é igy igé|m igé|d igé|je igé|nk igé|tek igé|jük
ó>a[1] ajtó ajtó|m ajtó|d ajta|ja ajtó|nk ajtó|tok ajta|juk
ő>y[1] erdő erdő|m erdő|d erdy|je erdő|nk erdő|tök erdy|jük
ó>ov ló lov|am lov|ad lov|a unk lov|atok lov|uk
ó>av tó tav|am tav|ad tav|a unk tav|atok tav|uk
ÁC>AC kéz kez|em kez|ed kez|y ünk kez|etek kez|ük
BAC>BC álom álm|om álm|od álm|a unk álm|otok álm|uk

Más d'un oxetu

Tipu

Raigañu

Los mios Los tos Los sos Nuesos Vuesos Los sos

(d'ellos)

((j)a)im

((j)y)im

((j)a)id

((j)y)id

((j)a)i

((j)y)i

((j)a)ink

((j)y)ink

((j)a)itok

((j)y)itek

((j)y)itök

((j)a)ik

((j)y)ik

a>á fa fá|im fá|id i fá|ink fá|itok fá|ik
y>é igy igé|im igé|id i igé|ink igé|itek igé|ik
ó>a[1] ajtó ajtó|im ajtó|id i ajtó|ink ajtó|itok ajtó|ik
ő>y[1] erdő erdő|im erdő|id i erdő|ink erdő|itök erdy|ik
ó>ov ló lov|aim lov|aid lov|ai lov|aink lov|aitok lov|aik
ó>av tó tav|aim tav|aid tav|ai tav|aink tav|aitok tav|aik
ÁC>AC kéz kez|eim kez|eid kez|ei kez|eink kez|eitek kez|eik
BAC>BC álom álm|aim álm|aid álm|ai álm|aink álm|aitok álm|aik
  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 Son: ajtó, apró, belső, disznó, első, erdő, erő, esztendő, fő, idő, kettő, külső, mező, szülő(k), tető, tudő, velő, vő, zászló

ék: Esti pequeñu sufixu xuníu a nomes posesivados o non, fai referencia al grupu colectivu del qu'ésti forma parte. Al añedir a la forma del diccionariu, l'únicu cambéu nel raigañu ye l'allargamientu de la postrera a / y.

Exemplos
Gómez|ék|nél vacsorá|z|tam
Cené en casa de los Gómez

Szomszéd|om|ék

La "familia" del mio vecín

Apá|ék

La xente de padre
-é(i)
Arc|a kissé meg|tel|t, mint a rab|ok|é, bőr|é|t vala=el mio föld-szín sápadt|ság márvány|oz|ta.
Cara|la so daqué llena, como los esclavu|s|la_de, piel|la so daqué tierra-color palidez xaspe|aba.
(Yera) la so cara daqué llena, como la de los esclavos, (y) una palidez color tierra jaspeaba la so piel.

Szagl|ás|a, mely él|ye volt, mint a kutyá|é, tilta|koz|ott ellen|y.

Olfatu|el so, qu'agudu yera, como'l perru|el_del, protest|ó contra|ello.
El so ofalto, que yera agudu como'l d'un perru, protestó contra ello.

Ez a bolsevizmus[1] utolsó ki|leng|és|y. -Meg a háború|é - {te|tte hozzá} Moviszter.

Esti (ye) el bolxevismu últimu escesu|de.- Y la guerra|el_de - añedió Moviszter.
Este ye l'últimu escesu del bolxevismu.- Y de la guerra - añedió Moviszter.

Nagy, kék szeme|i vol|tak, egész val|ó-szín|ű|tlen|ül nagy|ok, mint a szín|ész|ek|éi, el mio|kor alá|fest|ik.

Grande, azul güeyu|s tenía, completa y improbablemente grandes, como los actor|ye|los_de_los, cuando los pinten.
Tenía grandes güeyos azules, completa y improbablemente grandes, como los de los actores, cuando los pinten.
  1. Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes g

Casos[editar | editar la fonte]

Abierto.jpg
Casu Sufixu Consonante a > á y > é
Nominativu - nap fa igy
Plural (o/a/y/ö)k nap|ok fá|k igé|k
Ablativu tól/től nap|tól fá|tól igé|től
Acusativu (o/a/y/ö)t nap|ot fá|t igé|t
Adesivo nál/nél nap|nál fá|nál igé|nél
Alativo focete/hez/höz nap|focete focete hez
Asociativu (o/a)stul/(y/ö)stül - fá|stul igé|stül
Causal-Final ért[1] nap|ért fá|ért igé|ért
Dativu nak/nek nap|nak fá|nak igé|nek
Delativo ról/ről nap|ról fá|ról igé|ről
Distributivu (o/a/y/ö)nként[1] nap|onként fá|nként igé|nként
Distributiva-Envernada (o/a)nta/(y/ö)nte nap|onta - -
Elativo ból/ből nap|ból fá|ból igé|ből
Esivo-Formal ként[1][2] nap|ként fa|ként igy|ként
Esivo-Modal ul/ül - fá|ul igé|ül
Formal képp(en)[1][2] - fa|képp igy|képp
Xenitivu 0/nak/nek nap|nak fá|nak igé|nek
Ilativo ba/be ba fá|ba igé|be
Inesivo ban/ben nap|ban fá|ban igé|ben
Instrumental-Comitativo val/vel[3] nap|pal fá|val igé|vel
Locativu (o/y/ö)tt Pécs|ett Kolozsvár|ott Győr|ött
Sublativo ra/re ra fá|ra igé|re
Superesivo (o/y/ö)n nap|on fá|n igé|n
Temporal kor[1][2] nap|kor óra|kor lépty|kor
Terminativu ig[1] nap|ig fá|ig igé|ig
Translativo vá/vé[3] nap|pá fá|vá igé|vé
  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 Nun harmoniza
  2. 2,0 2,1 2,2 Escepcionalmente nun allargar les a/y/o/ö finales
  3. 3,0 3,1 La v inicial del sufixu asimilar a la postrera consonante

Los siguientes nueve casos formen un subconxuntu locativu qu'indica situación o movimientu escontra / dende un puntu / superficie / volumen.

Húngaro-cubo.png
Alloñamientu Acercamientu Estáticu
Ablativu.

-tól/-től

dende |Alativo.

-focete/-hez/-höz

a [escontra]

Adesivo

-nál/-nél

xuntu a [al llau]

Delativo.

-ról/-ről

de |Sublativo.

-ra/-re

sobre [enriba]

Superesivo

-on/-en/-ön

sobre [en]

Elativo.

-ból/-ből

de [dende dientro]

Ilativo

-ba/-be

en [p'adientro]

Inesivo

-ban/-ben

en [dientro]

El siguiente párrafu ta pa ordenar les referencies cruciaes qu'hai a la fin de los casos.

  • Ablativu -tól/-től[1]
  • Acusativu -(o/a/y/ö)t[2]
  • Adesivo -nál/-nél[3]
  • Alativo -focete/-hez/-höz/hozzá-[4]
  • Asociativu -stul/-stül[5]
  • Causal-Final -ért-[6]
  • Dativu -nak/-nek-[7]
  • Delativo -ról-/-ről[8]
  • Distributivu -(o/a/y/ö)nként[9]
  • Distributivu-Temporal -(o/a)nta/-(y/ö)nte[10]
  • Elativo -ból/-ből/belől-[11]
  • Esivo-Formal -ként[12]
  • Esivo-Modal -ul/-ül[13]
  • Formal -képp(en)[14]
  • Xenitivu -/-nak/-nek-[15]
  • Ilativo -ba/-be/bele-[16]
  • Inesivo -ban/-ben/benn-[17]
  • Presea-Comitativo -val/-vel-[18]
  • Llocativu -(o/y/ö)tt[19]
  • Nominativu -[20]
  • Sublativo -ra/-re/-[21]
  • Superesivo -(o/a/y/ö)n/rajt-[22]
  • Envernada -kor[23]
  • Terminativu -ig[24]
  • Translativo -/-[25]

Cabo notar que la distinción ente'l ilativo (-ba/-be) y inesivo (-ban/-ben) anguaño ta sumiendo na llingua falada, porque la -n final del inesivo yá nun se pronuncia na llingua común —namái en rexistros bien cultos y elevaos—, dando llugar a dellos errores y ultracorrecciones, hasta nos medios de comunicación:

  • Meghívtuk a *stúdióban 'Convidar (convidemos) *en l'estudiu', por Meghívtuk a stúdióba 'Convidar (convidemos) a el estudiu' – ultracorrección
  • *Iskolába vagyok 'Toi *a la escuela', en cuenta de Iskolában vagyok 'Toi en la escuela' – incorreición.
Ablativu[editar | editar la fonte]
@ Nun confundir con szem|é|t:Acusativu del so güeyu
Acusativu[editar | editar la fonte]
-tól / -től-
ESPACIU
Föl|kel|t az asztal|tól, dülöngél|és nélkül felé|je men|t
Se_levant|ó la mesa|de, taramellase ensin escontra|él foi :Llevantar

de la mesa, ensin taramellase averóse-y A Nyugat|i|tól egyenes|n'a Duna=part|i szállodá|ba[16] hajt|at|ott

La (estación del) Oeste|dende direuta|mente'l Danubiu=oriella|d'Hotel|a conducir|fixo|me :Dende la estación

Oeste fíxome conducir direutamente al Hotel a veres del Danubiu

ORIXE
Hai meg|kérdez|te től|y, hogy hová megy, honnan jön, csak ennyi|t[26] mormog|ott
Si pregunt|aba -y, qu'aú diba, de_ónde venía, namái eso murmur|aba
Si preguntába-y qu'aú diba, d'ónde venía, namái eso marmullaba Egy

reggel mégis a konyha vér|től iszam|ós matrac|á|n[22] feküd|t

Una mañana ensin_embargu cocinar sangre|de resbalizu colchón|el so|en se_acost|ó
Una mañana sicasí chóse nel colchón ensangrecíu de la cocina
TIEMPU
Délután három|tól fél öt|ig[24] ádene|t
Pela tarde (les) trés|dende (les) cinco|hasta dormía :Dormía dende los

trés hasta los cinco de la tarde Anna reggel|től est|ig[24] a por és szemét @ glóriá|já|ban[17] áll|ott

Anna mañana|dende tarde|hasta'l polvu y basura gloria|de|en est|aba
CAUSA
Az öröm|től vicsorg|ott
La felicidá|de regañ|aba
Regañaba de felicidá Az

ifjú ügy=véd[15] különben is piros arc|a láng|ol|t a história[15] láz|á|tól

El nuevu asuntu=defensa amás tamién colorada cara|de llame|aba historiar temperatura|la so|por
La cara del nuevu abogáu yá de por si colorada, amburaba pola picante hestoria.

Tork|a el|szorul|t a keserű|ség|től

Gargüelu|el so se_estrech|ó l'amargura|por
Fíxose-y un nuedu nel gargüelu pola amargura Anna,

a|ki az elő=szobá|ban[17] ácsorg|ott a tűz=hely[15] láng|já|tól piros fül|lel,[18] meg|hall|otta ez|t[26]

Anna, quien el delantera=habitación|en est|aba el fueu=sitio llapada|la so|de colorada oreya|con, oyó esto :Anna,

que taba nel recibidor coles oreyes coloraes pola llapada de la chimenea, oyó esto A test|i munká|tól izm|vos bal kar|já|val[18] el|kap|ta derek|á|t[26]

El cuerpu|de trabayu|por musculo|so izquierda brazu|el so|con cog|ió cintura|la so
Coyer de la cintura col so brazu, musculosu pol trabayu físicu
POSPOSICIONES: fogva, kezdve
Hajnal|tól kezd|ve süt|ött-főz|ött
Madrugada|dende empez|ando cocin|aba-guis|aba
Cocinaba-guisaba dende la madrugada Hogy

el mio vol|t szám|á|ra a politika[15] cél|ja, mely|et[26] ifjú kor|á|tól kezd|ve szolgál|t

Que cuál yera para_él la política oxetivu|de, a_el_que mocedá|la so|dende empez|ando serv|ía
Que cuál yera para él l'oxetivu de la política, al que sirvía dende la so mocedá
RÉXIME
Hálá|t[26] ad|ott az Isten|nek,[7] a|el mio|kor[23] botrány|vos jelenet|ek után meg|szabad|ul|t től|y :Gracies

dio'l Señor|a, cuando escandalosa escena|s dempués llibróse de|él

Dio gracies a Dios, cuando tres escandaloses escenes llibrar d'él

Fél|t a meg|száll|ó sereg[15] bosszú|já|tól

Tarrecía l'invasor exércitu vengación|la so|de :Tarrecía la vengación

del exércitu invasor Isten ment|sen a rabló|ból[11] -y|tt pandúr|tól

Dios salve'l lladrón|de convertíu_en policia|del
Dios llíbrenos del lladrón convertíu en policía
-tól / -től... –ig
Vizy|ék[15] kályhá|i egy|től egy|ig[24] rossz|ul fűt|öttek
Vizy|les estufa|s_d'una|d'una|a mal calent|aban
Les estufes de los Vizy de la primera a la postrera calecíen mal

Jancsi fehér vol|t, tető|től talp|ig[24] fehér, mint egy ellen=tenger=nagy

Jancsi blancu yera, cabeza|de pies|a blancu, como un contra=almirante :Jancsi

yera blancu de pies a cabeza como un contra-almirante

–t
OXETU
Az Isten engem úgy segél|jen...
El Señor ayúdeme...

Vall|at|ta őt, hogy vol|t-y már szeret|ő|je és ki=csoda*

Fixo confesar -y, que tuviera_-si yá amigu|el so y quien=maravía :Fíxo-y

confesar si tuviera yá amigu y quién yera

ESPACIU
Sor|ra[21] jár|ták a ház|ak|at.
Fila|por pasaron les casa|s|.
Por files pasaron poles cases.
TIEMPU
Vár|t kicsi|t, majd folytat|ta:
Esperó pocu, depués siguir
Esperó un pocu, siguiendo depués
MANERA
Viz|et[26] húz|ott a kút|nál,[3] tele|önt|ötte a lavór|t,[26] s amint be|felé indul|t, oldal|t pillant|ott.
Agua sacó'l pozu, enllenó la palancana, y según dientro|escontra partió, llau güeyó.
Sacó agua del pozu, enllenó la palancana y según entraba, miró de rebisgu.
CANTIDÁ
Kicsi|t áll|dogál|tak a május=fa alatt.
Pocu tar_de_pie'l mayu=árbol baxu.
Tuvieron un ratu sol árbol de mayu.

Egyre több|et beszél|tek a tan=anyag|ról[8] is.

Cada vegada más habl|aban la disciplina=materia|sobre tamién.
Tamién falaben cada vez más sobre l'asignatura.

* csoda (lliteralmente 'maravía'), xuníu a los pronomes interrogativos ki y el mio, ye una partícula que s'usa pa reforzar el so significáu, ensin tener calter despreciatible.

Adesivo[editar | editar la fonte]
–nál- / -nél
ESPACIU
- Nál|unk a komornyi|k|nak[7] tél|en még az új|ság|ok|at[26] is meg kell|ett meleg|ít|eni
-En|la nuesa_casa los mayordomu|s iviernu|n'inclusive los periódicu|s tamién tienen (que) calecer

Vizy=né lát|ván, hogy a külső ajtó|nál sen=ki sincs, be|men|t az ebéd|l|ő|be[16]

Vizy=señora vi|endo, que la esterior puerta|en naide tampoco_hai, entr|ó el comedor|en
La señora Vizy viendo que na puerta esterior nun había naide, entró nel comedor
TIEMPU
Ebéd|nél Charles level|ek|et kap|ott Párizs|ból, és az|ok|at olvas|ta.
Comida|nél Charles carta|s|t recibió París|ból, y esa|s|t lleó.
Charles recibió mientres la comida cartes de París, cartes que lleó.
ESTÁU
ekkora udvar|i|atlan|ság|tól föl|háborod|va, {fa=kép|nél hagy|ta} ki|szem|el|t áldoz|at|á|t.
Tamaña corte|cortesanu|descortés|descortesía|tól indignáu, madera=imaxe dexó escoyíu sacrificar|víctima|la so|t.
Indignáu por asemeyada descortesía, dexó llantáu/a a la so víctima electa.
COMPARANZA
A férj|y soha=sem ad|ott nek|i egy|szer|re hat frank|nál több|et kis|ebb ki|ad|ás|ok|ra.
L'home|el so nunca dio -y una|por re seis francu|nál más|t pequeñu|más gastu|s|ra.
El so home nun lu daba al empar más de seis francos pa los pequeños gastos.
POSPOSICION: FOGVA
ak|kor a törvény ad|ta jog|á|nál fogva bár=el mio|kor panasz|t te|het|ett vol|na gazdá|i ellen,
REGIMEN VERBAL
El|hanyagol|t ismer|ős|ei|nél érdeklőd|ött, nem tud|nának-y vala=ki|t.
Desdexáu conocíu|s|los sos|nél informóse, nun sabríen-si daqué.
Al traviés de los sos desdexaos conocíos informóse si nun sabríen daqué.
minél..., annál...
Van, a=ki el mio|nél öreg|ebb, an|nál gorombá|bb
Hai, quien que|nél vieyu|más, esto|nál porcaz|más.
Hai quien cuanto más vieyu más pelleyu.
Alativo[editar | editar la fonte]
–focete / -hez / -höz / hozzá-
ESPACIU
Katica közel|ebb lép|ett a dívány|focete
Katica cerca|más camin|ó el diván|a :Katica

averar al diván A ház=mester ugr|ott, hogy meg|ragad|ja a szabad|ul|ás|focete vezet|ő kilincs|et[26]

La casa maestru salt|ó pa coyer la llibertá|a conductor pestiellu :El

porteru saltó pa garrar el pestiellu que conducía a la llibertá

TIEMPU
Holnap|focete egy hét|re[21] {ve|het|jük fel} ismét a kapcsolat|ot[26] a Net|en.[22]
Mañana|focete una selmana|re {tomar|podemos} de_nuevu la rellación la Rede|en.
Nuna selmana a partir de mañana podemos retomar la rellación na Rede.
OXETIVU
Eh|hez is szerencse kell. Mint minden|hez
Esto|pa tamién suerte debe. Como tou|para :Pa esto tamién

fai falta suerte. Como pa tou

POSPOSICIONES: közel, képest, viszonyítva
minden|ről[8] gond|vos|kod|nin akar|t, hogy a szoba a -y|het|ő|ség|ek|hez képest tiszta és elegáns -y|gyen.
tou sobre ocupase quería, que l'habitación les ser|poder_ser|posible|posibilidá|ye en_la midida_de llimpia y elegante tea.
quería curiase de too, que l'habitación tuviera llimpia y elegante na midida de les posibilidaes.

színvonal|a fok|oz|at|vos|an alá|száll|t 1875 előtt|i év=folyam|ai|focete viszonyítva.

nivel|el so gradualmente baxó 1875 anteriores añu=curso comparáu_con.
el so nivel baxó gradualmente comparáu colos años anteriores a 1875.
RÉXIME VERBAL
Az ing|ó létra[15] tete|jé|n,[22] mely|et[26] Katica támogat|ott @, mohó|n lát|ott a munká|focete
La duldosa escalera estremu|la so|en, que Katica sostén|ía, avida|mente vio'l trabayu|a :Nel

estremu de la duldosa escalera que Katica sostén|ía, púnxose avidamente manes a la obra Úgy jár|t a lak|ás|ban,[17] mint=hai az övé vol|na, és sem=el mio köz|y sem vol|na az|ok|focete, a|ki|k itt él|nek

Asina camin|aba la casa|en, como=si la suya fora, y nada común|en nun tuviera eso|s|con, qu'ellí viv|ían
Caminaba pola casa como si fuera so y nada tuviera que ver colos qu'ellí vivíen

@ Notar la conxugación indefinida a pesar de tratase d'un oxetu (la duldosa escalera) definíu. Asina ye porque los pronome relativos son consideraos indefiníos, como lo son los interrogativos de los que se deriven. a|ki < ki:¿quién? > a|el mio < el mio:¿qué?

Asociativu[editar | editar la fonte]
-stul / -stül
Tő|s-gyöker|ye magyar|rá[25] lett család|ostul
De_pura_cepa húngaru|en convirtióse familia|con
Convertir nun húngaru de pura cepa xuntu cola so familia Eledel|é|t[26] szőr|üstül bőr|östül {nyel|i -y}
Alimentu|la so pelame|con piel|con inxer
Causal-Final[editar | editar la fonte]
-ért-
CAUSA
Hálás lesz|ek ért|y.
Estimosu voi tar por|ello.
voi estimar.

Hai meg|tud|ják, {be is csuk|hat|ják} ért|y.

Si entérense, zarrala|pueden por|ello.
Si entérense, pueden zarrala/o por ello.

-El mio|ért nem {dob|tad ki}?

¿Qué por non lo tirasti?
¿Por qué nun lo tirasti?
META
Hai bor|ért, sör|ért szalaszt|ották, a kapu=alj|ban[17] ölel|kez|ett.
Si vieno|por, cerveza por unviábenlo, la puerta=suelo|n'abrazábase.
Si la/o unviaben por vinu o cerveza, abrazar nel zaguan.

Moviszter|ék|hez[4] föl|küld|ték toj|ás|ért.

Moviszter|los|a mandaben güevu|por.
A [casa de] los Moviszter, mandar por güevos.
Dativu[editar | editar la fonte]
-nak / -nek-
DATIVU
-Kornél bátyá|d állás|t[26] szerz|ett nek|ed a bank|ban
-Kornél tíu|el to trabayu consiguió_ pa|ti'l bancu|en
-El to tíu Kornél te consiguió un trabayu nel bancu -De ki|nek

csöng|et|sz?

-¿Pero quién|a runfar|faer?
-¿Pero a quién llapaes?

-Mond|ja csak, mond|ja nek|em...

-Dígalo, dígamelo...
AXENTE
-De ma sen=ki|nek sem szabad az utcá|n[22] jár|nin
-Pero güei naide|pa tampoco llibre la cai|en pasiar
-Pero güei naide puede pasiar peles cais
ESPACIU
{Vissza akar|t futni} a konyhá|ba, de neki|men|t a fal|nak.
{tornar quería corriendo} la cocina|a, pero balanció la paré|contra.
Quería tornar corriendo a cocinar pero balanciar contra la paré.
TENER
CAUSA
Novák örül|t en|nek a szép|ség=flastrom|nak, mely a seb|et el|takar|ta.
Novák allegróse esti|nek la bellu|guapura=cataplasma, que la ferida cubría :Novák

allegrar pol mázcaru, que cubría la ferida.

META
Akkor el mio|nek {idéz|ték be}?
¿Entós que|para {citar}?
¿Para qué lo citaron entós?
ESTÁU
Bűn|nek tart|otta vol|na, hogy...
Crime consideró sería, que...
Consideraría un crime que...
POSICION
Hilda indul|t első|nek.
Hilda empezó primer|como.
Hilda foi la primera en partir.
POSPOSICION: meg|felel|ő|en
REGIMEN VERBAL
Ilonká|nak egy miniszter|i fogalmaz|ó udvar|ol.
Ilonka|a un ministru ministerial redactor corte|ja.
Un redactor ministerial cortexa a Ilonka.
Delativo[editar | editar la fonte]
–ról- / -ről
ESPACIU
Az asztal|ról két ujj|a[15] hegy|é|vel[18] föl|emel|te Katica zseb=kendő|jé|t[26]
La mesa|de dos dedo|la so yema|de|con elev|ó Katica bolsu=pañuelu|de|el
De la mesa cola yema de dos de los sos deos alzó'l pañuelu de Katica

Szobá|ról szobá|ra[21] bolyong|ott, nem lel|ve hely|é|t[26]

Habitación|d'habitación|a err|aba, non encontr|ando sitiu|el so
Erraba d'habitación n'habitación, nun atopando'l so sitiu
TIEMPU
Majdnem öröm|mel szemlél|te, hogy gyüleml|ik nap|ról nap|ra[21] a por, piszok.
Casi prestar|con contemplaba, como s'atropaba día|de día|nel polvu, suciedá :Contemplaba casi con

prestar como día tres día atropábase'l polvu y la suciedá

MANERA
Ez|t[26] mind a ketten szín|ről szín|re[21] lát|hat|ták.
Esto|t tolos dos color|ről color|re ver|podíen.
Dambos podíen velo de frente.
REGIMEN VERBAL
Tud|ta ról|a, hogy csal|ja ő|t[26]
Sabía sobre|ello, que engañ|aba -y
Sabía que -y engañ|aba

{Meg kell|ett[7] nek|i magyar|áz|nin}, hogy az Anná|ról van szó, a hír|ye Anná|ról

Hubo (que) -y húngaru|poner_en, que l'Anna|sobre hai pallabra, la fama|con Anna|sobre :Hubo qu'esplica-y,

que se trataba d'Anna, la famosa Anna

Distributivu[editar | editar la fonte]
-nként
MANERA
Babrál|ta az elem|ek|et,[26] egy|enként -y|emel|te, a konyha=asztal|ra[21] hely|ez|te.
Amansuñaba los elementu|s, unu_a_unu tomar, cocinar=mesa|sobre depositar.
Amansuñaba les pieces, tomándoles una a una, depositándoles sobre la mesa de la cocina.

A szegény|ek[20] lass|anként -y|vet|kőz|tek, a gazdag|ok[20] fel|öltöz|köd|tek.

Los probe|s pocu_a_pocu esnudábense, los ricu|s vistíense.
TIEMPU
Esté|nként a krisztina|i polgár|ok[20] hitves|eik|kel[18] a kar|juk|on[22] sétá|l|tak.
Peles tardes los cristina|de burgues|ye esposa|s_les sos|colos brazu|los sos|en pasiaben.
Peles tardes el burgueses de cristina pasiaben coles sos esposes del brazu.

Díiő|nként vala=el mio|t[26] mond|ott a kis=fiú|nak.[7]

De_vegada_en_cuando daqué dicía'l mozu|al.
De xemes en cuando dicía-y daqué al mozu.
Distributivu-Envernada[editar | editar la fonte]
-nta / -nte
Vasár=nap[20] tészta, het|ente két=szer hús.
(El) feria=día pastia, selmana|lmente dos=veces carne.
El domingu pastia (y) dos veces a la selmana carne.

De év|ente csak egy|etlen egy=szer.

Pero añu|almente namái namái una vegada.

Viatorisz|nál[3] a lány nap|onta meg|fordul|t.

Viatorisz|en_casa_de la rapaza dia|riamente se|pas|aba.
La rapaza pasar pola casa de los Viatorisz a diariu.
Elativo[editar | editar la fonte]
–ból / -ből / belől-
ESPACIU
Anna pár lép|és|nyi távol|ság|ból követ|t|y Vizy=né|t[26] és Ficsor|t,[26] lógáz|va batyu|já|t[26]
Anna par pasu alloña|a segu|ía Vizy|señora|a y Ficsor|a balance|ando hato|el so
Anna siguía a la señora Vizy y a Ficsor a unos pasos, banciando'l so hato

Kun Béla repül|ő=gép|en[22] menekül|t az ország|ból

Kun Béla voladora=máquina|en escap|ó el país|de :Béla

Kun escapó del país n'avión Ki|ve|tt az árva=ház|ból egy leány|t,[26] hogy föl|nevel|je

Sac|ó el güérfanu=casa|d'una rapaza, pa criala :Sacó del

orfanatu una rapaza pa criala

TIEMPU
Belül a finom, selym|ye fürt|ök bizonyára leány|ai|nak[7] gyermek=kor|á|ból származ|tak.
Dientro los finu, seda|~oso rizu|s de xuru fía|s_les sos infante=edá|la so|ból procedíen.
Dientro los finos, sedodos rizos de xuru veníen de la infancia de les sos fíes.
MANERA
a vád|l|ott tett|é|t[26] ön=kívül|et|ben[17] követ|t|y el, s ön=véd|elem|ből gyilkol|t|a meg gazdá|i|t[26]
L'acusáu actu|el so|t inconsciencia|en cometió, y autu=defensa|ből asesinó señor|ye_los sos|a.
L'acusáu cometió'l so actu inconscientemente y en defensa propia asesinó a los sos señores.

meg|ragad|ta a váll|á|t,[26] s mag|á|ról[8] meg|feled|kez|ve teljes ere|jé|ből ráz|t|a :garró'l costazu|el so|t, y si_acorico|ròl escaeciéndose toes fuercia|la so|ből solmenó :Garrar del home y escaeciéndose de sigo mesmu solmenar con toles sos fuercies. Kíváncsi|ság|ból néhány próbá|t[26] te|tt

Interés|por unes prueba fixo :Fixo unes

pruebes por interés

FERRAMIENTA
El mio|ből él|nek...?
¿Qué|de viven...?
¿De qué viven...?
ORIXE
Úgy érez|t|y, hogy fej|é|t[26] ki|szivattyú|z|t|ák, és hát=gerinc|y üveg|ből van
Asina sentía, que cabeza|la so baleraren__con_una bomba, y llombu=escayu|el so vidriu|de ye :Sentía que-y

sorbieren la cabeza y que la so columa vertebral yera de vidriu Hát én nem két|ked|em, hogy a ház=mester|ek|ből is ki|tűn|ő gentleman vál|nék

Pos yo non dud|o, que los casa=maestru|s|de tamién estraordinariu gentleman saldríen
Pos yo nun duldar, que tamién de los porteros saldríen escelentes caballeros
CAUSA
Lenn a falu|n[22] a legény|ek nem=egy=szer ölel|ték, fogdos|ták a mell|é|t tréfa|ság|ból
Embaxo'l pueblu|nos mozu|s non=una vegada abrazaron, amansuñaron el pechu|la so chancia|por
Embaxo nel pueblu los mozos más d'una vegada abrazar, amansuñáu'l pechu bromiando
PARTITIVU
Egy régi divat=lap-figura {támad|t föl} holtá|ból.
Un antigua moda=revista –figura resucitó muertu|ból.
Una figura de revista de moda resucitó d'ente los muertos.
Esivo-Formal[editar | editar la fonte]
–ként
Vendég van előtt|ük, a=ki|vel vendég|ként bán|nak
Invitáu hai delantre|de_ellos, el|que|a invitáu|como traten

Halánték|á|ról[8] vékony, alcen pántlika|ként szivárg|ott a vér

Vidaya|la so|de delgáu, vivu cinta|como escap|aba el sangre :De la so

vidaya, escapaba'l sangre como una delgada cinta viva

Esivo-Modal[editar | editar la fonte]
-ul / -ül
IDIOMES
A tárgy|a el|ás német|ül foly|t.
La negociación alemán|en fluyó :Les

negociaciones fueron n'alemán Nem tud|ta, hogy magyar|ul beszél-y vagy német|ül.

Nun sabía, qu'húngaru|en falaba-si o alemán|en.
Nun sabía si falaba n'húngaru o n'alemán.
NEGATIVU
-Non, el mio lesz? –dörmög|te kedv|etlen|ül Vizy.
-¡Vamos! ¿Qué va ser? refunfuñ|ó ganes|ensin Vizy.
-¡Vamos! ¿Qué va ser? refunfunó ensin ganes Vizy.

Vizy határ|balten|ul gyűlöl|te a vörös|ök|et,[26] a=el mio|re[21] meg|vol|t minden ok|a.

Vizy llende|ensin odi|aba los coloráu|s|a, lo_que|para ten|ía toa razón.
Vizy odiaba a los colloraos ensin llende, pa lo que tenía tola razón.

Vizyné vár|atlan|ul föl|ugr|ott, Katica[15] hang|já|t után|oz|va sápítoz|ott:

(La) Vizy|señora in|esperada|mente se|incorpor|ó, (y) (la) Katica voz|de imit|ando se_lament|ó.
La señora Vizy incorporóse inesperadamente y llamentóse asonsañando la voz de Katica.
Formal[editar | editar la fonte]
-képp(en)
Vizy már más|képp tárgy|a el|t
Vizy yá de_otra manera oxeto|axustar|aba
Vizy yá axustaba d'otra manera Nem

tud|ott beszél|nin a nő|k|kel,[18] fő|képp ak|kor nem, a=el mio|kor[23] akar|t

Nun podía falar les muyer|ye|con, principal|mente entós non, cuando quería :Nun

podía falar coles muyeres, especialmente non cuando quería Moviszter ez|t[26] nem bán|ta, ő volta|képp nem is tartoz|ott közé|jük

Moviszter esto nun sentía, él puramente nun pertenecía a_ellos
Moviszter nun lo llamentaba, él en realidá nun pertenecía al so círculu Hát

ak|kor[23] tulajdon|képpen el mio|t[26] akar?

¿Pos entós real|mente qué quier?
¿Entós qué quier realmente?
Xenitivu[editar | editar la fonte]
- / -nak / -nek-
-És el mio a foglal|koz|ás|a en|nek a Bartek|nek?
-¿Y cuál la ocupación|el so este|del Bartek|de?
-¿Y cuál ye l'oficiu d'esti Bartek?

-De {ért|sd meg}, nek|em föl|tétlen|ül[13] szükség|em van rá[21]

-Pero entiende, pa|el mio ensin_falta necesidá|la mio hai sobre :-Pero entiende que lo preciso ensin

falta Föl, föl, ti rab|jai a föld|nek

Enriba, enriba, vós esclavu|s_los sos la tierra|de :Llevantáivos,

esclavos de la tierra An|nak csak a szín=ház|ak|on[22] jár az esz|y :Esa|de namá'l color=casa|s|en pasia la cabeza|la so

Nun piensa más que nos teatros
Ilativo[editar | editar la fonte]
-ba / -be / belé-
ESPACIU
A ház-mester be|lép|ett az elő-szobá|ba, kez|et[26] nyújt|ott a méltó|ság|vos úr|nak[7]
El porteru entr|ó el recibidor|en, mano ofreci|ó el noble caballeru|a :El

porteru entró nel recibidor, ufiertó la so mano al noble caballeru Az üveg|ek|be konyha-só|t[26] te|tt, viz|et[26] önt|ött

Les botella|s|en cocina-sal punxo, agua virtió :Pusó

sal común nes botelles y virtió agua

RESULTÁU / CONSECUENCIA
CAUSA
Hang|balten|ul[13] sír|t, de oly erő|s|en, hogy egész test|y ráz|kód|ott belé
Soníu|ensin lloraba, pero tan fuercia|fuerte|fuertemente, que tou cuerpu|el so tembl|aba por_ello :Lloraba sordamente,

pero tan fuertemente que tol so cuerpu respigábase

ESTÁU
Ficsor zavar|ba jö|tt
Ficsor confusion|a vinu :Ficsor

amorióse

REGIMEN VERBAL. PAREYA DE bele-
El mio-után bele|fárad|t ab|ba, hogy...
En cansándose de, que...

Vizy|né belé|karol|t az ur|á|ba

Vizy|señora coyer del brazu l'home|el so
La señora Vizy coyer del brazu del so home
Inesivo[editar | editar la fonte]
–ban / -ben / benn-
ESPACIU
A konyhá|ban egy lány áll|t, kövér, mint a tölt|ött galamb
La cocina|nuna rapaza hab|ía, gorda, como la rellena palombu :Na cocina había una rapaza,

gorda como un palombu rellena Legalább a Krisztiná|ban ez|t[26] beszél|ték

A el_menos el Barriu_Cristina|nesto dec|ían
Siquier eso dicíen en Barrio Cristina
TIEMPU
Az|ok köz|é tartoz|ott, a=ki|k eb|ben az idő|ben „öreg marxistá|k”-nak[7] nev|ez|ték mag|uk|at.
Esi|esos ente|él partenecía, qu'esti|nel tiempu|en "vieyu marxista|s" denominaben se.
Pertenecía a esos que nestos tiempos se autodenominan vieyos marxistes.

Az utolsó pillanat|ban föl|csatol|ta arany=kar=perec|é|t.[26]

L'últimu momentu|n'abrochóse oro=brazo=rosquilla|el so.
Nel últimu intre abrochóse'l so brazalete d'oru.
MANERA
Vad ki|rándul|ó|k ér|kez|tek, roham=csapat|ok|ban ye|tek az orgona=bokr|ok|nak,[7] s egy szem=pillant|ás alatt -y|tar|ol|ták.
Xavaz escursionista|s llegaron, asalto=tropa|s|en cayeron la lila=mata|s, y una güeyada mientres afararon.
Llegaron escursionistes selvaxes y cayeron en tropes d'asaltu sobre los matos de liles y nun riguilete afararon con elles.

Bűn|nek[7] tart|otta vol|na, hogy a fontos kérdés|t[26] kutyafuttá|ban {vitas|sa meg}

Crime consideró habría, que la importante cuestión a el_galopie aldericar
Considerara un crime aldericar la importante cuestión al galopie
CAUSA
Novák, a|ki el|fárad|t a tan|ít|ás|ban, és...
Novák, que taba_cansáu la enseñanza|en, y...
Novák, cansáu de la enseñanza, y...

Priluszky lengyel lovag volt, ki a hét=év|ye háború|ban el|ye|ett, és szerelm|ye volt Hildá|ba.[16]

Priluszky polacu caballeru yera, que los siete=años|de guerra|en cayó, y amor|con taba Hilda|de.
Priluszky yera un caballeru polacu, cayíu na guerra de los siete años y namoráu de Hilda.
TAO / CIRCUNSTANCIA
Leány|ok ül|tek fiú|k|kal,[18] a leány|ok férfi=kalap|ban, a fiú|k nap=ernyő|k alatt.
Moza|s sentaes chicu|s|con, les moza|s home=sombreru|en, los mozu|s sol|pantalla|s baxu.
Moces taben sentaes colos mozos, les moces tocaes con sombreros masculinos, los mozos so sombrielles.

Veszély|ben a proletár=haza!

¡Peligru|nel proletariu=casa!
¡En peligru la casa del proletariu!
REGIMEN VERBAL
A három barát meg|egy|ez|ett eb|ben.
Los trés amigu coincidía ello|en.
Los trés amigos taben d'alcuerdu.

Annyira el|merül|t az olvas|ás|ban, hogy most nem mindjárt {ve|tte észre} a cseléd|et.[26]

Tan desapaecíu/a la llectura|en, qu'agora non darréu notó la criada.
Tan desapaecíu/a taba na llectura que tampoco agora reparó darréu na criada.

Év|ek óta ideg|ye gyomor=baj|ban szenved|ett.

Añu|s fai nerviu|so estómagu=problema|en sufría.
Diba años que sufría de gastrítis nerviosa.
Presea-Comitativo[editar | editar la fonte]
-val / -vel-
FERRAMIENTA
Előtt|ünk egy kis-lány szalad|t, kez|é|ben[17] az elefánt=csont fedel|ű ima=könyv|vel
Delantre|nós una neña corr|ía, mano|la so|nel elefante=güesu tapa|con oración=llibro|con
Delantre de nós una neña corría con un devocionariu de tapa marfileña na mano
CAUSATIVU
Az ur|á|val még az|t se tud|at|ta, hogy föl|mond|ott Katicá|nak[7]
L'home|el so|con inda esto tampoco comunicar, que despidiera_ a Katica
Inda tampoco comunicara al so home, que despidiera a Katica

Lak|ás|á|t se rak|at|ta vel|y rend|be[16]

Apartamentu|el so tampoco ordenar con|él
Tampoco fae-y ordenar el so apartamentu
PERSONA
Össze|áll|t az minden|ki|vel
Se_li|aba esa/y toos|con
Esa/y endolcábase con toos as

-Szó|val: vel|ünk ne bolond|oz|zék

-Ye_dicir: con|nós nun tontie :-Esto ye:

nun tontie con nós Csak {jöjj ki} vel|em

Namái sal conmigo :Sal

conmigo

TIEMPU
Pár nap|pal ez=előtt ő bocsát|otta rend|el|kez|és|ük|re[21] ingyen az|t[26] a rengeteg madzag|ot[26] is, mely a sárkány|t[26] tart|otta.
Par día|con esto=antes él(la) punxo disposición|la so|a de baldre esi'l montón cordel tamién, que'l dragón caltenía.
Unos díes antes él(la) punxo tamién gratuitamente a la so disposición esi montón de cordel que soportaba la cometa.

Az utóbb|i hónap|ok|ban[17] eleg|et[26] hall|ottak éj|jel ágyú=szó|t,[26] úgy tud|tak ádene|nin mellett|y, mint a harc=tér|i katoná|k.

Los últimu mes|ye|n'abondo oyeron nueche|con cañón=pallabra, asina podíen dormir xuntu_a|el so, como los llucha=espaciu soldáu|s.
MANERA
Köz|ben ar|ra[21] gond|ol|t, hogy majd el mio|vel fogad|ja
Mientres eso|sobre pens|aba, que dempués como la aceptaría :Mientres

pensaba cómo la aceptaría

CANTIDÁ / MIDIDA / GRAU
Vala|el mio|vel előré|bb jö|tt a konyha|i lámpa fény=kör|é|be[16]
Daqué|con adelantráu vieno la cocina|de llámpara lluz=círculu|de|a :Adelantróse daqué al

círculu de lluz de la llámpara de la cocina

POSPOSICIONES: egyutt, szemben, szemkozt, kapcsolatban, valamint
Áhítat|tal vegyes ámulat|tal lát|ták, hogy a gróf=nő fiá|val együtt egy bér|el|t, első osztály|ú fülké|be[16] száll.
Fervor|con entemecíu plasmu|con vieron, que'l conde=mujer hijo|el so|con xuntu un arriendu|arrendar|arrendáu, primer clase|de compartimientu|a xubía.
Con un amiestu de fervor y plasmu vieron que la condesa xubía col so fíu a un compartimientu arrendáu de primera clase.

Pepike a verandá|n[22] el|foglal|ta Hilda hely|é|t,[26] szemben a kapu|val.

Pepike el mirador|n'ocupó Hilda sitio|el so, enfrente la puerta|a.
Pepike ocupó'l sitiu de Hilda nel mirador, frente a la puerta.

A kandalló|val szemközt|i fal|on[22] lóg|ó két pasztell arc=kép közül az egyik Grandet-né nagy=aty|já|t,.[26]

La chimenea frente paré colgante dos pasteles cara=imaxe ente la unu Grandet-muyer gran padre|el so,...
Unu de los dos semeyes colgaes de la paré frente a la chimenea al güelu de la señora Grandet...

- Gondol|ja - folytat|ta súg|va -, hogy Vautrin|nak komoly szándék|ai van|nak vel|em kapcsolat|ban?

-¿Piensa – siguió bisbisando -, que Vautrin|de seriu intención|les sos tien con|migo conexón|con?
-¿Piensa – siguió bisbisando-, que les intenciones de Vautrin escontra mi son honorables?

Az önként|ye digitalizál|ó|k szám|vos klasszikus magyar irodalm|i alkot|ás|sal[18] gazdag|ít|ották állomány|unk|at[26] (pl. Móra Ferenc, Csáth Géza, Tersánszky Józsi Jenő műv|ei|vel valamint nép=mesé|k|kel).

Los voluntariamente|voluntariu digitalizador|ye númberu|con clásicu húngaru lliteratura|lliterariu creación|con ricu|arriquecer|arriquecieron_ esistencies|nueses (por casu... obra|los sos|con asina_como pueblo=cuentu|s|con).
Los digitalizadores voluntarios arriquecieron les nueses esistencies con numberoses creaciones lliteraries clásiques húngares (por casu coles obres de... según con cuentos populares).
Llocativu[editar | editar la fonte]
t / ott / ett / ött
1867-től[1] 1870-ig[24] Pécs|ett posta=kez|el|ő volt,...
1867-dende 1870-hasta Pécs|en correos alministráu foi,...
Ente 1867 y 1870 foi alministrador de correos en Pécs,...
Nominativu[editar | editar la fonte]
SUXETU
A harm|adik csöng|et|és után el|csönd|ye|ed|ett a gimnázium.
El trés tercer runfar|faer| tres callóse'l colexu.
Tres el tercer timbríu callóse'l colexu.

Nyíl|tak az osztály|ok ajta|jai, be|men|tek a tanár|ok.

Abriéronse les clase|s puerta|s_de, entraron los profesor|ye.
Abriéronse les puertes de les clases, entrarlon el profesores.
TIEMPU
Minden=nap virág=csokor|ral vár|ta a kapu előtt.
Cada día flor=ramo|con esperaba'l portal delantre.
Acaldía esperar con un ramu de flores frente al portal.

-Szó|val már három év|y szolgál Pest|en?

¿Pallabra|con yá trés añu|la so sirve Pest|en?
Ye dicir ¿fai yá trés años que sirve en Pest?
MANERA / TAO
Okvetlen {focete|za el} az|t a lány|t.
Ensin_falta {traiga} esa|t la mochacha|t.
Traiga ensin falta a esa rapaza.
CANTIDÁ
Éjjel|i=szekrény|é|n egy pohár víz csillog|ott, mint a foly|ékony ezüst.
Nueche|nocherniegu=armariu|el so|sobre un vasu enagua rellumaba, como la fluyir|líquidu plata.
Sobre la so mesina de nueche un vasu d'agua rellumaba como plata líquido.
Sublativo[editar | editar la fonte]
–ra / -re / rá-
ESPACIU
Jobb|ra-bal|ra köszönt|ött|ék ismer|ős|ök, ismer|etlen|ek
Derecha|a-esquierda|a salú|aban conocíu|s, conocíu|deas|s
A toes manes saludaben conocíos y desconocíos

Szobá|ról szobá|ra bolyong|ott, nem lel|ve hely|é|t[26]

Habitación|d'habitación|en err|aba, non encontr|ando sitiu|el so
Erraba d'habitación n'habitación nun atopando'l so sitiu
TIEMPU
El mio|re meg|tanul, talán {meg is hal}
Cuando|para aprienda, quiciabes morriera_
Quiciabes morriera pa cuando aprienda -

Az a fontos, hogy vég|re béke -y|gyen és nyug|alom

Eso (ye) lo importante, que fin|per paz haya y tranquilidá
Lo importante ye qu'haya paz y tranquilidá
MANERA
Ez|t[26] mind a kett|en szín|ről szín|re lát|hat|t|ák
Esto tolos dos cara_a_cara ver|pod|ían
Esto dambos podíen velo de frente

Fele|ség|y csak {bámul|t a sem=la mio|be[16]}, tág|ra nyíl|t, érdek|ye-szürke szem|é|vel[18]

Esposa|la so namái {cola mirada perdida}, como_platos abiertu, interesante-gris güeyu|el so|con.
CANTIDÁ
Annyi|ra el|merül|t az olvas|ás|ban,[17] hogy most nem mindjárt {ve|tte észre} a cseléd|et[26]
Tanto se_sum|ió la lleer|llectura|en, que yá non darréu repar|ó el criáu|en
Tan desapaecíu taba na llectura que nun reparó darréu nel criáu A cseléd

csak egy csodá|l|koz|ó tekint|et|tel[18] felel|t, hogy az úr ennyi bizalom|ra érdem|ye|ít|i

El criáu namái una almirativa mirada|con contest|ó, que'l señor tanto enfotu|de xulgaba_dignu
CAUSA
OXETIVU
Minden|re el|szán|t|an lép|ked|ett
Tou|a dicíi|alloriáu camin|aba
Caminaba decidíu a tou Úgy

látsz|ik, ki|menő|re készül|t

Como_si paecía, salir|para se_prepar|aba
Paez que se preparar pa salir

Vizy er|re még nem tart|ott|a el|érkez|ett|nek[7] az idő|t[26]

Vizy esto|pa inda non consider|aba llegáu'l tiempu :Vizy

nun consideraba llegáu'l tiempu pa eso

RESULTÁU / CONSECUENCIA
Beteg|ség|y a bolsevizmus alatt a sok izgalom folytán rossz|abb|ra fordul|t
Enfermu|~dái|el so el bolxevismu mientres l'enforma baturiciu debíu_a malu|peor|para camudó :La so

enfermedá por cuenta del enforma baturiciu mientres el bolxevismu empioró

POSPOSICIÓN: néz|ve
Külse|jé|re néz|ve Grandet öt láb mages, zömök, erő|s ember vol|t
Esterior|el so|re respeuto_a Grandet cinco pie daqué, polu, fuercia|fuerte persona yera.
Al respeutive de el so aspeutu Grandet yera un home de cinco pies d'altor, polu y fuerte.
REGIMEN
|tekint|ett a házmester|re, mély, titk|ol|hat|atlan érdek|l|őd|és|sel[18]
Mir|ó el porteru|a, fondu, ocult|able|in- interés|con
Miró al porteru con un fondu y inocultable interés

Oly|kor[23] szükség|y vol|t ilyen érz|elm|i ki|tör|és|ek|re

Entós necesidá tenía tal(ye) sentir|sentimientu|sentimental(ye) estallíu|s|de :Precisaba entós

tales españíos sentimentales

Superesivo[editar | editar la fonte]
–n / rajt-
ESPACIU
Egy repül|ő-gép, át|repül|t a Duná|n, a Vár-hegy|en
Una voladora-máquina al traviés|ó_volando'l Danubiu, la Castillo-monte :Un

avión sobrevoló'l Danubiu (y) el monte del Castillo Az ebéd|l|ő[15] dívány|á|n egy negy|ven év körül|i férfi heverész|ett

El comedor diván|de|nun cuarenta añu alredor home taba_baltáu :Baltáu nel

diván del comedor había un home d'unos cuarenta años

TIEMPU
Május[15] vég|é|n, egy lanyha, derül|t nap|on {tart|ott|ák meg} az estély|t[26]
Mayu finales|de|a, un templáu, estenu dia|en celebraron la velada :Celebraron

la velada un día templao y esteno de finales de mayu Minden hét|en egy krizantém-csokr|ot[26] vi|tt nek|i[7]

Cada selmana un crisantemu-ramu llev|aba -y
Cada selmana llevába-y un ramu de crisantemos
MANERA / TAO
Március 15-|é|n[22] esti Pest|en,[22] Budá|n az ablak|ok|ban[17] lobog|nak a gyertyá|k, ébr|en álmod|ik a vár|vos.
Marzu 15-|el so|en tarde Pest|en, Buda|nes ventana|s|n'amburen les vela|s, despierta suaña'l castiellu|ciudá.
La tarde de 15 de marzu en Pest y Buda nes ventanes amburen les veles, suaña despierta la ciudá.
POSPOSICIONES: alul, át, belül, fölül, innen, keresztül, kívül, túl
egy vityilló előtt még áll|dogál|t egy nő, már nem fiatal, túl a negy|ven|en
una casucha delantre inda taba una muyer, yá non nueva, pasaos los cuatro|cuarenta|en.
frente a una casucha taba inda una muyer, yá non nueva, pasaos los cuarenta.
RÉXIME VERBAL
-Néz|ze, Ficsor, most segít|het|ne rajt|am
Mire, Ficsor, agora ayudar|podría me :Mire,

Ficsor, agora podría ayudar

Envernada[editar | editar la fonte]
-kor
A tánc[20] ek|kor már akadoz|ott.
El baille entós yá languidec|ía.

Egy-negy|ed hat|kor ér|t a szállo|dá|ba.[16]

Un-cuartu seis|a_les lleg|ó l'hotel|al.
A los cinco y cuartu llegó al hotel.

A|el mio|kor a román|ok[20] itt tábor|oz|tak, egy román katona vol|t a szeret|ő|je.

Cuando los rumanu|s equí acamp|aban, un rumanu soldáu foi l'amante|el so.
Cuando los rumanos acampaben/acamparon equí, un soldáu rumanu foi'l so amante.
Terminativu[editar | editar la fonte]
–ig
PUNTU FINAL
De hát hogy van, hogy edd|ig sohase lát|tam mag|uk|nál?[3]
Pero entós ¿cómo ye, qu'agora|hasta nunca la vi casa_de_ellos|en?
Pero entós ¿cómo ye qu'hasta agora nunca la/o vi na so casa?

Dél-után[20] három|tól[1] hét|ig

Tarde trés|dende siete|hasta
Pela tarde de trés a siete
PERIODU
Mind a két hely|en[22] majd-nem más=fél év|ig
Tolos dos sitio|en casi otru=mediu añu|por
En dambos sitios casi un añu y mediu

Egy darab|ig víz=szint|ye|en, -y|vet|kőz|ve feküd|tek egy=más mellett, a vékony nyár|i paplan|ok alatt.

Un cachu|per agua=nivel desnudandose charon unu=otru xuntu, el delgáu branu|de hedredón|ye baxu.
Por un ratu horizontalmente, cháronse esnudándose l'unu xuntu al otru, so los delgaos hedredones de branu.
Translativo[editar | editar la fonte]
-vá / -vé
Ek|kor[23] már az egész ház vendég|l|ő| és cukr|ász|dá| alakul|t.
Entós yá la toa casa restorán|en y pastelería|en se_transform|ó.
Entós tola casa yá se tresformara en restorán y pastelería.

Viatorisz[15] fű=szer|ye bolt|ja valóság|vos kaszinó| változ|ott.

Viatorisz yerba=preparáu|con tienda|de verdaderu casino|en convirt|ió.
La tienda de especias de Viatorisz convertir nun verdaderu casino.

Referencies cruciaes[editar | editar la fonte]

  1. 1,0 1,1 1,2 Ablativu
  2. Acusativu
  3. 3,0 3,1 3,2 3,3 Adesivo
  4. 4,0 4,1 Alativo
  5. Asociativu
  6. Causal-Final
  7. 7,00 7,01 7,02 7,03 7,04 7,05 7,06 7,07 7,08 7,09 7,10 7,11 7,12 Dativu
  8. 8,0 8,1 8,2 8,3 8,4 Delativo
  9. Distributivu
  10. Distributiva-Envernada
  11. 11,0 11,1 Elativo
  12. Esivo-Formal
  13. 13,0 13,1 13,2 Esivo-Modal
  14. Formal
  15. 15,00 15,01 15,02 15,03 15,04 15,05 15,06 15,07 15,08 15,09 15,10 15,11 15,12 Xenitivu
  16. 16,0 16,1 16,2 16,3 16,4 16,5 16,6 16,7 16,8 Ilativo
  17. 17,0 17,1 17,2 17,3 17,4 17,5 17,6 17,7 17,8 17,9 Inesivo
  18. 18,00 18,01 18,02 18,03 18,04 18,05 18,06 18,07 18,08 18,09 18,10 Presea-Comitativo
  19. Locativu
  20. 20,0 20,1 20,2 20,3 20,4 20,5 20,6 20,7 Nominativu
  21. 21,00 21,01 21,02 21,03 21,04 21,05 21,06 21,07 21,08 21,09 21,10 Sublativo
  22. 22,00 22,01 22,02 22,03 22,04 22,05 22,06 22,07 22,08 22,09 22,10 22,11 22,12 22,13 Superesivo
  23. 23,0 23,1 23,2 23,3 23,4 23,5 Envernada
  24. 24,0 24,1 24,2 24,3 24,4 24,5 Terminativu
  25. 25,0 25,1 Translativo
  26. 26,00 26,01 26,02 26,03 26,04 26,05 26,06 26,07 26,08 26,09 26,10 26,11 26,12 26,13 26,14 26,15 26,16 26,17 26,18 26,19 26,20 26,21 26,22 26,23 26,24 26,25 26,26 26,27 26,28 26,29 26,30 26,31 26,32 26,33 26,34 26,35 26,36 26,37 26,38 26,39 26,40 26,41 26,42 26,43 26,44 26,45 26,46 26,47 26,48 26,49 26,50 26,51 Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes t

Axetivos[editar | editar la fonte]

Grau[editar | editar la fonte]

Positivu[editar | editar la fonte]

La estructura "(olyan) axetivu mint ~" usar pal grau positivu.

Exemplos
Csúnya vol|t, mint az éjszaka.
Feu yera, como la nueche.
Yera feu como la nueche.

Olyan vagy, mint egy gyerek.

Tal yes, como un neñu.
Yes como un neñu.
Comparativu[editar | editar la fonte]

El sufixu comparativu -bb, añedir direutamente a axetivos terminaos en vocal, allargando les a/y finales. La vocal d'enllaz p'axetivos remataos en consonante ye a / y. Esti comparativu puede, al igual que los nomes, formar el so plural: añediendo [a / y]k y tornase. Pero recordar que los axetivos calificativos nun concordar col sustantivu al que precieden. Tamién pueden formase alverbios del comparativu añedir -@n o bien "escoyelo" ente dellos col sufixu -ik. El términu col que se compara señalar con mint ~ o bien col sufixu -nál / -nél.

Esceiciones: nagy > nagyobb, sok > több, jó > jobb, szép > szebb

Exemplos
A kis|ebb|ik láb=nyom a Vicuská|é
La pequeña|más|ik buelga (ye) la Vicuska|de :La buelga menor

ye la de Vicuska A pap fiatal|abb

El cura (ye) mozu|más
El cura ye más mozu En|nél

jo|bb|at isz|unk otthon, igaz-y?

Esto|que meyor bebemos en_casa, nun ye_verdá?
Meyor qu'esto bebemos en casa, ¿non?

Tö|bb|et nem mond|hat|ott

Más nun dicir|pudo :Nun

pudo dicir namás Vol|tak erős|ebb|ek is

Habíen fuerte|más|plural tamién
Tamién los había más fuertes

gyakr|abb|an

frecuente|más|mente :con

mayor frecuencia / más frecuentemente

Superlativu[editar | editar la fonte]

Prefijando leg al comparativu llogramos el superlativu.

Superlativu Absolutu[editar | editar la fonte]

Prefijando leges al superlativu llogramos coles mesmes el superlativu absolutu.

Exemplos
...hogy y föld|ön az ember a leges|leg|ostobá|bb
Qu'esti planeta|sobre l'home (ye) l'estúpidu|más
Que sobre esti planeta l'home ye'l más estúpidu Ez

a leges|leg|gyakori|bb eset a fá|ban meg a level|ek|ben

Esti (ye) el frecuente|más caso'l árbo|en y les fueya|s|en
Este ye'l casu más frecuente nel árbol y les fueyes

Verbos[editar | editar la fonte]

Diccionarios[editar | editar la fonte]

Los diccionarios listan los verbos non según el so infinitivu sinón según la so tercer persona del singular del presente d'indicativu indefiníu. Forma ensin sufijo si salvamos los ikes.

Tipos radicales[editar | editar la fonte]

Visión xeneral[editar | editar la fonte]
Tipu Presente Pasáu Condicional

ya Infinitivu

Suxuntivu Participiu de

presente: -ó/-ő

-ás/-és Causativu: -at/-et
szt > sz halaszt =|ott- =|an- halassz- =|ó =|ás -
st > s fest =|ett- =|en- fes|s- =|ő =|és -
At > As fizet =|t- =|n- fizes|s- =|ő =|és -
sz > v -y|sz -y|tt- -y|nn- -y|gy- -y|v|ő - -
Csz > d öreg|sz|ik öreg|ed|t- öreg|ed|n- öreg|ed|j- öreg|ed|ő öreg|ed|és -
Csz > d / v al|sz|ik a el|ud|t- a el|ud|n- a el|ud|j- a el|v|ó a el|v|ás -
Csz > z emlék|sz|ik emlék|ez|t- emlék|ez|n- emlék|ez|z- emlék|ez|ő emlék|ez|és emlék|ez|et
Csz > z / v igyek|sz|ik igyek|ez|t- igyek|ez|n- igyek|ez|z- igyek|v|ő igyek|v|és -
C[y/o/ö]C

> CC

forg|ok

forog|sz

forog

forg|onk

forog|tok

forog|nak

forg|ott- forog|n- forog|j- forg|ó forg|ás forg|at
[ó/ő/í/ű]

> Av

rov|ok

ró|sz

rov|onk

ró|tok

ró|nak

ró|tt- ró|nn- ró|j- rov|ó rov|ás rov|at
Sz > v[editar | editar la fonte]
lé|gy-
Presente Pasáu Suxuntivu Condicional Infinitivu Participiu –ás / -és
3psi 3psd Presente Futuru
y|sz|ik y|sz- y|tt- y|v|ett y|gy- y|dd y|nn- y|nni y|v|ő y|v|és
hi|sz hi|sz- hi|tt- - hi|ggy- hi|dd hi|nn- hi|nni
i|sz|ik i|sz- i|tt- i|v|ott i|gy- i|dd i|nn- i|nni i|v|ó i|v|ás
-
-
te|sz te|sz- te|tt- - te|gy-

té|gy-

te|dd te|nn- te|nni te|v|ő te|endő te|v|és
ve|sz ve|sz- ve|tt- - ve|gy-

vé|gy-

ve|dd ve|nn- ve|nni ve|v|ő
vi|sz vi|sz- vi|tt- - vi|gy- vi|dd vi|nn- vi|nni -

Ikes[editar | editar la fonte]

Los ikes son verbos que la so 3ps del presente d'indicativu indefiníu, al contrariu que'l restu, sí tien yá un sufixu personal. -ik. Asina pos pa conxugalos primero de nada hai que remover esi sufixu.

Otru aspeutu a tener en cuenta ye que'l raigañu verbal puede sufrir cambeos al añedir el -ik, cambeos que va haber que desfaer al conxugalo. Exemplos: hiányoz|nin > hiányz|ik

La inmensa mayoría de ikes son intransitivos, esto ye nun tien conxugación definida. Sicasí los sufixos de la primera y tercer persona del singular suélense "alliniar" colos de la conxugación definida pal presente d'indicativu y el suxuntivu. La conxugación especial ikes sumió yá totalmente nel pasáu d'indicativu y apenes si queden reliquies nel condicional.

Prefixos[editar | editar la fonte]

  • Son partícules modificadoras, similares a los de phrasal verbs ingleses (como go out, look for, go on, etc). Curiosamente'l so pariente, el finés nun los tien. N'español pueden corresponder a prefixos particulares como a-, deas-, dis-, in-, etc. o en dellos casos cumple la mesma función l'usu del pronome personal átonu en ciertos verbos (por casu menni 'dir' y el|menni 'dise' o halni 'morrer' y meg|halni 'morrese').
  • Nun harmonicen col raigañu. Nun vienen en pareyes como la mayoría de sufixos: meg, el, ki, -y, fel, be, össze...
  • Non toos son igualmente granibles. Los más frecuentes son: be, el, fel, haza, ki, -y, meg, szét.
  • Ensin dulda unu de los aspeutos más difíciles d'apoderar
  • Función:
    • Orientadora. Imprimi-y una direición al verbu ***

megy: dir; -y|megy: baxar; el|megy: salir

    • Dictadora. Esixen un ciertu casu ***

neki~ + oxetu|nek/nak

      • bele~ + oxetu|be/ba
    • Perfectiva. Los principales son meg y el pero'l restu tamién puede tener esta función
      • tanul: estudiar; meg|tanul: aprender
    • Replicadora. Curtia respuesta afirmativa ***

Meg|ve|tt|ed a radió|t?

      • Meg
    • Frecuentativa. Doblar: meg-meg
    • Transitiva **

Independiente: -y is út fel is út: ¡váigase por onde quiera!

    • Alteriadora del campu del oxetu Xebrables. Cuando'l predicáu ye'l focu de la oración el prefixu asítiase ante'l raigañu. Pero:
    • Cualesquier otra parte de la oración puede atraer l'atención figurando xustu antes de verbu que'l so prefixu retardar al raigañu.
      • Úgy rágom össze: Asina xuntar
      • Akkor jelensz meg: Entós te presentes
      • Miért jöttél haza?: ¿Por qué tornasti a casa?
    • Suxuntivu:
      • Mutasd meg, hogy...: Demuéstrame que...
      • Mondd meg neki, hogy...: Di-y que...
    • kell: deber/obligación
      • Létre kell jönnie: Tien De crear...
      • Egypár nap múltával oda kell utaznunk: Nun par de díes tenemos que llegar ellí.
      • Pero: Most Sugárkát kell elaltatnom: Agora tengo qu'a adormilitiar a Sugárka.
    • La negación siempres ye parte destacada de la oración:
      • Nem jön el hozzám: Non vien a la mio casa ***

Nem halt meg: Non morrió *** Meg nem értenek: Non entienden

    • Futuru. Sigue'l patrón: prefixu fog-conxugáu (complementos) infinitivu ***

Meg fog szeretni: va amar

      • Vajon meg fogom-y valaha tudni? pregunto si voi llegar a sabelo dalguna vegada ***

-y fogsz zuhanni: te vas bastiar

    • Usu atributivu. Van atrai'l focu. Patrón: prefixu van(nak) xerundiu ***

Meg van mond|va: ta dichu *** -y van borít|va: ta cubiertu *** Össze vannak tapái|va: tán pegaos

    • is-tamién. Patrón: forma impersonal o verbu conxugáu con is entrepoláu xusto tres el prefixu ***

Be is kell tartani a játék szabályait: hai que respetar les regles del xuegu (equí'l verbu auxiliar kell ye quien en realidá apunta al focu)

      • Haza is vitte: llevar a casa ***

Vissza is adtam: devolver

La siguiente tabla les llista xuntos con dellos exemplos pa familiarizase con ellos.

Significáu Prefixos Exemplos
abba ~hagy:cesar, marad:suspendese ~
agyon ~:fusilar, csap:entartallar, sújt:abrasar ~ ~
alá ~aknáz:minar, becsül:subestimar, húz:sorrayar, ír:roblar ~ ~ ~
alább ~hagy:afloxar
által
át ~táncol:cruciar baillando, megy:cruciar ~
interior

~megy:entrar, jön:enfusar ~

in- bele ~kezd:empecipiar, jön:familiarizase ~
cserben ~hagy:abandonar
egybe ~esik:coincidir, hív:convovar, ír:amenorgar ~ ~a una pallabra
el ~hagy:dexar, megy:dise, indul:partir ~ ~
elé
ellen ~áll:oponese, kezik:aguantar, mond:contradicir, őriz:comprobar ~ ~ ~
el

re | ~hajol:inclinase escontra alantre, halad:avanzar, megy:adelantrase ~ ~

fel

/ föl

~áll:irguise, kel:llevantase, jön:xubir ~ ~
félbe ~hagy:dexar a medies, marad:quedar ~a medies, szakad:atayase ~
félre ~ért:malinterpretar, hív:llamar ~aparte, vonul:retirase ~
sobre- felül ~fizet:devasar, múl:devasar, vizsgál:supervisar ~ ~
fenn ~áll:esistir, marad:subsistir, tart:caltener ~ ~
hátra ~hagy:dexar tras, marad:arrezagase, néz:mirar ~ ~tras
haza ~talál:atopar el camín a casa, tér:tornar ~a casa, vágyik:sentir ~señardá
helyben ~hagy: zurrar
helyre ~állít:restablecer, focete:reparar, tesz:reponer ~ ~
hozzá ~ad:sumar, ért:entender, megy:casase ~ ~
hacia pequí ide ~ad:pasar, jön:veni ~equí; ~néz:mirar equí
validar jóvá ~hagy:aprobar, ír:abonar ~en cuenta, tesz:reparar ~
traviés keresztül ~halad:travesar, húz:arrastar ~a traves de; jár, néz:mirar ~al traviés
estremar ketté ~ágazik:encruciase; ~oszt:estremar en dos partes, vág:cortar ~en dos esterior ki ~megy:salir, kapcsol:desconectar; ~ ~kosaraz:dar calabaces
alredor körül ~ír:perifrasear, jár:rondar, zár:abarganar ~ ~
en

mediu |közbe

~jön:asoceder, lép:interponese, jár:interceder ~ ~
közre ~fog:arrodiar, működik:collaborar ~
publicar közzé ~tesz:publicar
külön ~áll:, válik:dixebrase ~
-y ~becsül:subestimar; ~csavar:desatornellar, fegyverez:desarmar ~
létre ~focete:crear, jön:ser ~creáu
meg ~tanul:aprender; ~betegszik:cayer enfermu; ~drágul:encarecese
esmornié

~beszél:salise pola tanxente, fog:deas|atolenar ~

neki ~áll:poner manes a la obra, esik:llanzase contra, ~szeged:apuntar ~
hacia pa ellí

~ad:apurrise, kiált:glaya-y ~a daquién; ~köszön:saludar

össze ~ad:sumar; ~békül:reconciliase; ~dolgozik:cooperar
ott ~hagy:abandonar, marad:perecer ~
~ér:tener tiempu; ~épít:contruir enriba; ~fér:caber
rajta ~kap:coyer coles manes na masa, üt:atacar ~por sorpresa
dispersión széjjel

szét

~esik:desintegrarse; ~robban:españar; ~tép:esgañar
tele |

~firkál:aborronar; ~rak:atarraquitar;

más allá tovább ~ad:tresmitir, fejleszt:desenvolver; ~ ~szállít:reexpedir
tönkre ~megy:arruinase, tesz:arruinar ~
túl ~adagol:sobredosificar, él:sobrevivir, órázik:faer ~ ~hores extras
anovar újjá ~alakít:refundar, épít:recontruir, születik:renacer ~ ~
újra ~termel:reproducir; ~választ:reelexir; ~olt:revacunar
en pos utána ~csinál:asonsañar, jár:informase, tölt:rellenar ~ ~
utol ~ér:algamar
végbe ~megy:tener llugar
hasta'l final végig ~hallgat:escuchar hasta'l final, játszik:xugar ~hasta'l final
por fin végre ~hajt:executar
de vuelta vissza ~él:abusar; ~fizet:reembolsar; ~köszön:responter al saludu de daquién
viszont ~lát|ás|ra:hasta la vista

Esta otra tabla amuesa en que manera pueden modificar el significáu d'un raigañu verbal.

Verbos Exemplos
dexar hagy abba~: cesar, alább~: menguar, cserben~: abandonar, el~: dexar, félbe~: dexar a medies = atayar, fel~: cesar, hátra~: dexar tres de sigo = adelantrar, helyben~: aprobar, jóvá~: aprobar, ki~: dexar fora = omitir, -y~: dexar tras, meg~: dexar intactu, ott~: abandonar, ~: dexar n'heriedu = mandar
traer át

~: treslladar, be~: introducir, el~: traer, elő~: sacar, fel~: xubir, haza~: traer a casa, helyre~: restablecer, ki~: sacar, -y~: baxar, létre~: crear, meg~: apurrir, össze~: axuntar, vissza~: volver traer

tirar húz alá~: sorrayar, át~: tachar, be~: correr les cortines, el~: arremolcar, elő~: sacar, fel~: alzar, félre~: estremar, keresztül~: abasnar, ki~: retirar, -y~: baxar la cortina, meg~: trazar, oda~: traer consigo, össze~: encoyer, ~: ponese una prenda, szét~: dixebrar, végig~: faer correr a tou lo llargo, vissza~: retirar
arreyar köt át~: amestar, be~: vendar, bele~: envolubrar, el~: desamarrar, fel~: aforcar, hozzá~: suxetar, ki~: atracar, -y~: inmovilizar, meg~: arreyar, oda~: arreyar a, össze~: xunir, ~: coneutar
ver lát át~: ver a traves de, be~: ver escontra l'interior, bele~: ver nel interior de, el~: ver, hozzá~: empezar, keresztül~: trasver, ki~: ver pa escontra fora, -y~: mirar escontra baxo, meg~: ver, neki~: poner manes a la obra, ~: ver dende enriba, viszont~ásra: hasta la vista
dir megy -y~: baxar, fel~: xubir, ki~: salir, be~: entrar, össze~: encoyer

Formes impersonales[editar | editar la fonte]

Infinitivu[editar | editar la fonte]
Formación

Pa llegar al infinitivu añedir -nin al raigañu verbal. La vocal d'enllaz úsase cuando ésta acaba en doble consonante o vocal llarga más t.

én te ő el mio ti ők
(a)nin

(y)nin

(a)nom

(y)nem

nöm*

(a)nod

(y)ned

nöd*

(a)nia

(y)nie

(a)nunk

(y)nünk

(a)notok

(y)netek

nötök*

(a)niuk

(y)niük

old

ért

nt

old|ani

ért|eni

dönt|eni

old|anom

ért|enem

dönt|enem

old|anod

ért|ened

dönt|ened

old|ania

ért|enie

dönt|enie

old|anunk

ért|enünk

dönt|enünk

old|anotok

ért|enetek

dönt|enetek

old|aniuk

ért|eniük

dönt|eniük

tanít

segít

fűt

tanít|ani

segít|eni

fűt|eni

tanít|anom

segít|enem

fűt|enem

tanít|anod

segít|ened

fűt|ened

tanít|ania

segít|enie

fűt|enie

tanít|anunk

segít|enünk

fűt|enünk

tanít|anotok

segít|enetek

fűt|enetek

tanít|aniuk

segít|eniük

fűt|eniük

zár

kér

vetkőz

zár|nin

kér|nin

vetkőz|nin

zár|nom

kér|nem

vetkőz|nöm

zár|nod

kér|ned

vetkőz|nöd

zár|nia

kér|nie

vetkőz|nie

zár|nunk

kér|nünk

vetkőz|nünk

zár|notok

kér|netek

vetkőz|nötök

zár|niuk

kér|niük

vetkőz|niük

Participios[editar | editar la fonte]

Trés son los participios del húngaru:

  • Pasáu: coincide cola 3ps pasáu d'indicativu indefiníu.[1]
  • Activu o de presente: fórmase añediendo -ó / -ő al raigañu.[2]
  • De futuru pasivu (beálló): formáu col sufixu -andó / -endő[3]

La formación de los participios presente y futuru dispara los tresformamientos del raigañu verbal: a elsz|ik > alv|ó, éryz > érz|ő, sző > szöv|ő, etc.

Funcionen como:

  • Axetivos
  • Nomes: el|ad|ó: vendedor, ír|ó: escritor, vev|ő: comprador
  • Oraciones subordinaes:
    • Anna a piros szőnyeg|xel takar|t hencser mellett áll|t
    • Anna la colorada alfombra|con cubierta sofá xuntu_a taba **

Anna taba xuntu al sofá cubiertu con una alfombra colorada

Notes
  1. Correspuende esautamente al participiu del español.
  2. Correspuende al participiu de presente según la gramática tradicional del castellán, qu'anguaño son axetivos independientes cola terminación -nte. Güei, lo mesmo espresen tamién los axetivos terminaos en -or.
  3. L'usu del participiu de futuru pasivu correspuende más o menos al del xerundivu llatín, del cual procede tamién la so terminación (magar dellos gramáticos facer derivar d'un raigañu antiguu del húngaru).
Xerundiu[editar | editar la fonte]

Formar col sufixu va / ve, xuníu ensin vocal d'enllaz y ensin cambeos del raigañu verbal. El so usu coincide en parte col español. En cooperación col verbu van:ser/tar forma oraciones atributives como yá se vio en Prefixos verbales.

Doble conxugación[editar | editar la fonte]

Los siguientes exemplos amuesen que...

1) - {Tud|ja, hogy {el mio|t csinál}}.
Saber, que que fai.
Sabe lo que se fai.

2) Néz|z te is engem.

Mira tu tamién a_mi.
Mírame tu tamién.

3) Non, szervusz, Angéla néni, vár|nak a barát|aim,...

Bonu, siervu, Angéla tida, espérenme los amigu|s_los mios,...
Bonu, hola, tida Angela, espérenme los mios amigos,...

4) Bizonyosan megint téged keres|ett.

De xuru de_nuevu a_ti busca.
De xuru te busca de nuevu.

5) Rettenetes meg|lepetés vár|ta.

Tarrecible sorpresa esperábalu.
Esperába-y una tarrecible sorpresa.

6) A cikk|ek már be|jelent|ették a kész|ül|ő össze|omlás|t, ez|zel a cím|mel:

Los artículu|s yá informaben l'en_acurres fundimientu, esti|col titular|con:
Los artículos informaben yá del fundimientu n'acurres con esti titular:

7) Vizy azonban nem kap|ott válasz|t.

Vizy pero nun llogró respuesta.
Pero Vizy nun llogró respuesta.

8) Te focete|tál nek|i egy pohár viz|et.

Tu traxisti -y un vasu enagua.
Tu traxísti-y un vasu d'agua.

9) és az|t mond|ta, hogy el|megy innen, d'előbb olyan|t csinál, hogy maga is meg|bán|ja,...

y esto dixo, que se va de_equí, pero antes tal fai, qu'el_mesmu tamién llamentara,...

10) Már teljes|en fel|öltöz|köd|ött.

Yá dafechu vistiérase_.
Yá taba dafechu vistíu.

11) Vár|lak.

Te_espero.

12) még egy|szer viszont|lát|ás|ra, csók|ol|lak, csók|ol|om a kisztihand|od|at.

Inda una vegada re|vista|hasta, te_beso, beso la ¿?

13) Édes Anná|t a rendőr|ség|en be|ismer|ő vallomás|a után -y|tartóz|tat|ták.

Édes Anna la policía||en reconocer confesión tres arrestar.
Anna Édes foi arrestada en declarando na comisaría de policía.

14) Egész lény|é|ben pedig volt vala=el mio, a=el mio|t nem tud|ott ki|fejez|nin,...

Tou ser|el so|en pero había daqué, que nun podía espresar,...
Pero en tol so ser había daqué que nun podía espresar,...

15) És a=el mio|kor már nem is vizsgá|l|ta, csak hat|nin enged|te mag|á|ra, a=el mio|t tapasztal|t,...

Y cuando yá non tampoco lo esaminar, namái influyir lo_permitío si|sobre, lo_qu'esperimentó,...

16) Ruha=tár|á|ból gyors|an szed|eget|te ez|ek|et, mint szín|ész=nő, a=ki|nek nem=sokára jelenés|y lesz.

Ropa|coleición|el so|de rapida|mente recoyó eso|s, como actor=muyer, que nun tardar|a que_entrar_en_escena tien.
Rapidamente los recogío del so vestuariu, como actriz que tien que salir al escenariu dientro poco.

17) Amíg csomag|ol|t, a körm|é|re néz|ett, hogy nem {visz-y el} vala=el mio|t.

Mientres empaquetó, les uñes miró, que nun lleva-si daqué.
Empaquetando miróse les uñes por si tenía que llevase daqué.

18) - Hát ak|kor tulajdon|képpen el mio|t akar?

- ¿Y entós en_realidá que quier?
¿Qué quier entós en realidá?

19) Csak ő {tan|ít|otta ki} ő|k|et pár előkelő szok|ás|ra.

Namái él(la) enseñó les par estremáu costume.
Namái él(la) enséño-yos dellos vezos distinguíos.

20) A méltóság|vos asszony és a méltóság|vos úr meg|csókol|ták egymás|t.

La noble señora y el noble señor besáronse mutuamente.

21) Az|ok köz|é tartoz|ott, aki|k eb|ben az idő|ben „öreg marxistá|k”-nak nev|ez|ték mag|uk|at.

22) Sok|szor már {az|t hitte}, hogy ábránd az egész, s az, {a=ki|t lát|ott}, voltaképp nincs is.

Munches vegaes yá eso creía, que ilusion el tou, y aquel, que vio, en_realidá nun ta tampoco.
Munches vegaes pensaba yá que tou foi una ilusión y que aquella persona que vio nun esistía.

23) Kabát|ja zseb|é|ben meg|tapogat|ta szak=szervezet|i igaz|ol|vány|á|t.

Abrigu|el so bolsu|el so|en jugueteó especialidad=organismo carné|el so.
Jugueteó col carné del sindicatu nel bolsu del so abrigu.

24) Mind|et {meg nem tud|om} el|mesé|l|nin egy|szer|re :Tou {nun puedo} cuntar a_la vegada :Nun puedo cuntalo tou al empar. 25) A kettő köz|ül melyik|et akar|játok, hogy el|bocsás|sam nék|tek?

¿Los dos ente cuál quereis, que llibere vos?
¿Cuál de los dos deseais que llibere?

Riquen conxugación indefinida:

  • 9b, 10, 14, 16, 17a, 17b, 21, 22) Los verbos intransitivos
  • 2, 3, 4) Los pronomes personales de 1ª y 2ª persona esplícitos o non: engem(et), téged(et), benn|ünk|et / el mio|nk|et, benn|etek|et / ti|tek|et
Esceición: -lak/-lek:yo te/vos... (11, 12a)
  • 7, 8) Los oxetos precedíos explicitamente o non por egy
  • 14, 15, 22b) Los pronomes relativos: a=el mio(ke)t, a=ki(ke)t
  • 1, 18) Los pronomes interrogativos: el mio|t, ki|t
  • 17c) Los pronomes indeterminaos: sem=el mio|t, vala=el mio|t,...
  • El partitivu

Y definida:

  • 20) El pronome recíprocu: egymás|t
  • 25) melyik|et
  • 1a, 9a, 22a) Les oraciones subordinaes y d'estilu indireutu *

13) Los nomes propios

  • 5, 19, 21) Los pronomes de 3ª persona: ő(k|y)t, ön(ök|y)t, mag|á|t, mag|uk|at
  • 24) mind|et
  • 6, 12b) Los oxetos precedíos por artículu definíu, *

12b, 21, 23) los posesivados, incluyíos los pronomes reflexivos: mag|am(at), mag|ad(at), mag|át, mag|unk|at, mag|atok|at, mag|uk|at según los pronomes posesivos: az enyém|et, a tied|et, az övé|t,...

  • 16) los precedíos por pronome demostrativu: ez(ek|y)t, az(ok|a)t

Visión xeneral de la conxugación húngara[editar | editar la fonte]

Indicativu Condicional Suxuntivu / Imperativu
raigañu +

persona |raigañu + n + persona |raigañu + j + persona

raigañu +

([o/y/ö]t)t + persona |pasáu verbu + volna

-
presente fog

+ infinitivu verbu | -

-

Indicativu[editar | editar la fonte]

Presente[editar | editar la fonte]
Conxugación Indefinida
Tipu

Raigañu

én te ő el mio ti ők
ikes ikes
ok

ek

ök [1]

om

em

öm[1]

(a)sz

(y)sz[2]

ol

el

öl[3]

0 ik unk

ünk

(o)tok

(y)tek

(ö)tök[4]

(a)nak

(y)nek[4]

szt>sz halaszt|ok halaszt|asz halaszt halaszt|unk halaszt|otok halaszt|anak
Át javít|ok javít|asz javít javít|unk javít|otok javít|anak
st>s fest|ek fest|esz fest fest|ünk fest|etek fest|enek
At>As fizet|ek fizet|sz fizet fizet|ünk fizet|tek fizet|nek
CAC>CC közl|ök közöl|sz közöl közl|ünk közöl|tök közöl|nek
Á>Av [5] löv|ök lő|sz [6] löv|ünk lő|tök lő|nek
sz>d/v alsz|ok alsz|ol alsz|ik alsz|unk alsz|otok alsz|anak
sz>v esz|em esz|el esz|ik esz|ünk esz|tek esz|nek
sz>d öregsz|em öregsz|el öregsz|ik öregsz|ünk öregsz|etek öregsz|enek
sz>z emléksz|em emléksz|el emléksz|ik emléksz|ünk emlékez|tek emlékez|nek
sz>z/v igyeksz|em igyeksz|el igyeksz|ik igyeksz|ünk igyekez|tek igyeksz|enek
  1. 1,0 1,1 Vocal d'enllaz obligatoria
  2. Usar vocal d'enllaz con raigaños terminaos en dos consonantes o vocal llarga más t
  3. Usar l colos raigaños terminaos en sibilante (s, sz, z, dz) y sz col restu
  4. 4,0 4,1 Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes ve
  5. El raigañu alternu cuando'l sufixu personal empieza con vocal
  6. Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes v
Conxugación Definida
Tipu

Raigañu !én

te !ő el mio ti !ők én téged(et) /

titeket

om/em/öm od/ed/öd Ja/i Juk/Jük Játok/itek Ják/ik (a)lak/(y)lek
st>s fest|em fest|ed fest|i fest|jük fest|itek fest|ik [1] fest|elek
At>As fizet|em fizet|ed fizet|i fizet|jük fizet|itek fizet|ik fizet|lek
sz>v esz|em esz|ed esz|i yeszük esz|itek esz|ik esz|lek
CAC>CC [2] közl|öm közl|öd közl|i közöl|jük közl|itek közl|ik közöl|lek
Á>Av [3] löv|öm löv|öd löv|i lő|jük löv|itek löv|ik lő|lek
szt>sz halaszt|om halaszt|od halaszt|ja halaszt|juk halaszt|játok halaszt|ják halaszt|alak
Át javít|om javít|od javít|ja javít|juk javít|játok javít|ják [4] javít|alak
regular mos|om mos|od [5] mos|sa suk mos|sátok mos|sák mos|lak
  1. Vocal d'enllaz tres dos consonantes
  2. Perdida de vocal radical en sufixos qu'empiecen con vocal
  3. Alternanza radical con sufixos con vocal como inicial
  4. Vocal d'enllaz tres vocal llarga más t
  5. Asimilación de la j inicial del sufixu a la última sibilar radical
Pasáu[editar | editar la fonte]
Formación
Los verbos estremar en tres clases dependiendo de si siempres usen t, siempres tt, o namái pa la tercer persona del singular indefiníu. La siguiente tabla amuesa la regla a siguir. La vocal d'enllaz pa la tt ye o/y/ö.
Terminación Sufixu Exemplos Esceiciones
1 -j,

-l,

-(ly),

-n,

-ny,

-r

-ad (bisilábicos)

-ed (bisilábicos)

t fáj!,

él, öl, dől, fal, kel, hal, hál, sül

?

un, fon, szán,.

?

bír, fér, fúr, jár, kér, mar, mér

akad, apad, árad, éled, ered, ijed, marad

ed?

jön (jött)
2 -Át

-CC

-At monosilabicos

tt tanít, segít,

sejt,

fut, hat, jut, köt, nyit, süt, üt, vet

lát (3)

mond (3)

3 3ps

tt

Conxugación Indefinida
Tipu

Raigañu !én

te !ő el mio ti !ők
am/em ál/él 0 unk/ünk atok/etek ak/ek
st>s fest|ett|em fest|ett|él fest|ett fest|ett|ünk fest|ett|etek fest|ett|ek
At>As fizet|t|em fizet|t|él fizet|ett fizet|t|ünk fizet|t|etek fizet|t|ek
sz>d öreged|t|em öreged|t|él öreged|ett öreged|t|ünk öreged|t|etek öreged|t|ek
sz>z emlékez|t|em emlékez|t|él emlékez|ett emlékez|t|ünk emlékez|t|etek emlékez|t|ek
sz>z/v igyekez|t|em igyekez|t|él igyekez|ett igyekez|t|ünk igyekez|t|etek igyekez|t|ek
sz>v y|tt|em y|tt|él y|vett y|tt|ünk y|tt|etek y|tt|ek
Á>Av lő|tt|em lő|tt|él lő|tt lő|tt|ünk lő|tt|etek lő|tt|ek
CAC>CC közöl|t|em közöl|t|él közöl|t közöl|t|ünk közöl|t|etek közöl|t|ek
sz>d/v ádene|t|am ádene|t|ál ádene|t? ádene|t|unk ádene|t|atok ádene|t|ak
Át javít|ott|am javít|ott|ál javít|ott javít|ott|unk javít|ott|atok javít|ott|ak
szt>sz halaszt|ott|am halaszt|ott|ál halaszt|ott halaszt|ott|unk halaszt|ott|atok halaszt|ott|ak
Conxugación Definida
Tipu

Raigañu

én te ő el mio ti ők én téged(et) / titeket
am/em ad/ed a/y uk/ük átok/étek ák/ék alak/elek
st>s fest|ett|em fest|ett|ed fest|ett|y ett|ük fest|ett|étek fest|ett|ék fest|ett|elek
Á>Av lő|tt|em lő|tt|ed lő|tt|y tt|ük lő|tt|étek lő|tt|ék lő|tt|elek
sz>v y|tt|em y|tt|ed y|tt|y tt|ük y|tt|étek y|tt|ék y|tt|elek
At>As fizet|t|em fizet|t|ed fizet|t|y t|ük fizet|t|étek fizet|t|ék fizet|t|elek
CAC>CC közöl|t|em közöl|t|ed közöl|t|y t|ük közöl|t|étek közöl|t|ék közöl|t|elek
Át javít|ott|am javít|ott|ad javít|ott|a ott|uk javít|ott|átok javít|ott|ák javít|ott|alak
szt>sz halaszt|ott|am halaszt|ott|ad halaszt|ott|a ott|uk halaszt|ott|átok halaszt|ott|ák halaszt|ott|alak
Futuru[editar | editar la fonte]
Formación
Utiliza'l verbu auxiliar fog debidamente conxugáu en definíu o indefiníu + l'infinitivu del verbu en cuestión
Verbu én te ő el mio ti ők én téged(et) / titeket
fog Indefiníu ok fog|sz fog fog|unk fog|tok fog|nak
Definíu om fog|od fog|ja fog|juk fog|játok fog|ják fog|lak
+ ad|nin, ért|eni, javít|ani, y|nni, áll|nin,...

Condicional[editar | editar la fonte]

Presente[editar | editar la fonte]
Formación
La marca del condicional ye n. Esta añedir con vocal d'enllaz si'l raigañu termina en doble consonante o vocal llarga más t. A la n sígen-y los sufixos personales. Notar que la primer persona del singular indefiníu nun harmoniza y que la segunda y tercera del plural son iguales para definida ya indefinida.
Conxugación indefinida
Tipu

Raigañu

én te ő el mio ti ők
–ék[1] ám/ém[2] -ál/-él -a/-y -ánk/-énk -átok/-étek -ának/-ének
sz>d öreged|n|ék öreged|n|él öreged|n|y n|énk öreged|n|étek öreged|n|ének
sz>z emlékez|n|ék emlékez|n|él emlékez|n|y n|énk emlékez|n|étek emlékez|n|ének
sz>z/v igyekez|n|ék igyekez|n|él igyekez|n|y n|énk igyekez|n|étek igyekez|n|ének
sz>v y|nn|ék y|nn|él y|nn|y nn|énk y|nn|étek y|nn|ének
Á>Av lő|n|ék lő|n|él lő|n|y n|énk lő|n|étek lő|n|ének
st>s fest|en|ék fest|en|él fest|en|y en|énk fest|en|étek fest|en|ének
At>As fizet|n|ék fizet|n|él fizet|n|y n|énk fizet|n|étek fizet|n|ének
CAC>CC közöl|n|ék közöl|n|él közöl|n|y n|énk közöl|n|étek közöl|n|ének
Át javít|an|ék javít|an|ál javít|an|a an|ánk javít|an|átok javít|an|ának
szt>szt halaszt|an|ék halaszt|an|ál halaszt|an|a an|ánk halaszt|an|átok halaszt|an|ának
sz>d/v ádene|n|ék ádene|n|ál ádene|n|a n|ánk ádene|n|átok ádene|n|ának
  1. Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes a
  2. Conxugación ikes en desusu na llingua falada actual
Conxugación definida
Tipu

Raigañu

én te ő el mio ti ők én téged(et)/titeket
ám/ém ád/éd á/é ánk/énk átok/étek ák/ák álak/élek[1]
st>s fest|en|ém fest|en|éd fest|en|é fest|en|énk fest|en|étek fest|en|ék fest|en|élek
At>As fizet|n|ém fizet|n|éd fizet|n|é fizet|n|énk fizet|n|étek fizet|n|ék fizet|n|élek
CAC>CC közöl|n|ém közöl|n|éd közöl|n|é közöl|n|énk közöl|n|étek közöl|n|ék közöl|n|élek
Á>Av lő|n|ém lő|n|éd lő|n|é lő|n|énk lő|n|étek lő|n|ék lő|n|élek
sz>v y|nn|ém y|nn|éd y|nn|é y|nn|énk y|nn|étek y|nn|ék y|nn|élek
szt>sz halaszt|an|ám halaszt|an|ád halaszt|an|á halaszt|an|ánk halaszt|an|átok halaszt|an|ák halaszt|an|álak
Át javít|an|ám javít|an|ád javít|an|á javít|an|ánk javít|an|átok javít|an|ák javít|an|álak
  1. Cuando l'oxetu direutu ye segunda persona del singular o plural
Pasáu[editar | editar la fonte]

Formar col pasáu del verbu en cuestión más vol|na (3 persona singular condicional de van)

Suxuntivu[editar | editar la fonte]

Formación
La marca del suxuntivu ye j, pero ésta puede esperimentar ciertos cambeos dependiendo del final del raigañu verbal. Asimilar a les consonantes sibilantes (s, sz, z, dz) o se convierte en s cuando'l raigañu acaba en t precedida de vocal. Notar asina mesmu que la t final del raigañu puede camudar a s si ye precedida por una vocal corta fizet + j = fizes|s. Y que la t final pierde si ye precedida por s o por sz.
Exemplos Fin + = Exemplos
halaszt -szt j -ssz halassz
fizet -At -Ass fizes|s
javít -Át -Áts javít|s
mos -s -ss mos|s
mászik -sz -ssz mássz
főz -z -zz főz|z
edz -dz -ddz eddz
Conxugación Indefinida
Tipu

Raigañu

én te ő el mio ti ők
ak/ek am/em (ál)/(él) on/en/ön ék unk/ünk atok/etek anak/enek
sz>z [1] emlékez|z|em emlékez|z|(él) emlékez|z|ék emlékez|z|ünk emlékez|z|etek emlékez|z|enek
sz>z/v [2] igyekez|z|em igyekez|z|(él) igyekez|z|ék igyekez|z|ünk igyekez|z|etek igyekez|z|enek
sz>d [3] öreged|j|em öreged|j|(él) öreged|j|ék öreged|j|ünk öreged|j|etek öreged|j|enek
CAC>CC közöl|j|ek közöl|j|(él) közöl|j|ön közöl|j|ünk közöl|j|etek közöl|j|enek
Á>Av lő|j|ek lő|j|(él) lő|j|ön lő|j|ünk lő|j|etek lő|j|enek
st>s fes|s|ek fes|s|(él) fes|s|en fes|s|ünk fes|s|etek fes|s|enek
At>As fizes|s|ek fizes|s|(él) fizes|s|en fizes|s|ünk fizes|s|etek fizes|s|enek
sz>v y|gy|ek y|gy|(él) y|gy|en y|gy|ünk y|gy|etek y|gy|enek
Át javít|s|ak javít|s|(ál) javít|s|on javít|s|unk javít|s|atok javít|s|anak
sz>d/v [4] ádene|j|ak ádene|j|(ál) ádene|j|ék ádene|j|unk ádene|j|atok ádene|j|anak
szt>sz [5] halassz|ak halassz|(ál) halassz|on halassz|unk halassz|atok halassz|anak
  1. emléksz|ik + j > emlékez|z
  2. igyeksz|ik + j > igyekez|z
  3. öregsz|ik + j > öreged|j
  4. alsz|ik + j > ádene|j
  5. halaszt + j > halassz
Conxugación Definida
Tipu

Raigañu

én te ő el mio ti ők én téged/titeket
am/em (a)d/(y)d a/y uk/ük átok/étek ák/ék? alak/elek
CAC>CC közöl|j|em közöl|j|(y)d közöl|j|y j|ük közöl|j|étek közöl|j|ék közöl|j|elek
Á>Av lő|j|em lő|j|(y)d lő|j|y j|ük lő|j|étek lő|j|ék lő|j|elek
st>s fes|s|em fes|s|(y)d fes|s|y s|ük fes|s|étek fes|s|ék fes|s|elek
At>As fizes|s|em fizes|s|(y)d fizes|s|y s|ük fize<;o>s|s|étek fizes|s|ék fizes|s|elek
sz>v y|gy|em y|gy|ed, edd y|gy|y gy|ük y|gy|étek y|gy|ék y|gy|elek
szt>sz halassz|am halassz|ad halassz|a uk halassz|átok halassz|ák halassz|alak
Át javít|s|am javít|s|(a)d javít|s|a s|uk javít|s|átok javít|s|ák javít|s|alak

Resume[editar | editar la fonte]

Indicativu Condicional Suxuntivu
Presente Pasáu Presente Presente
Indef. Def. Indef. Def. Indef. Def. Indef. Def.
iktelen ikes iktelen ikes iktelen ikes
én ok/ek/ök om/em/öm om/em/öm am/em ék ám/ém[1] ám/ém ak/ek am/em am/em
colspan=2|(a/y)[2] sz/[o/y/ö]l[3] od/ed/öd ál/él ad/ed ál/él ád/éd (ál)/(él)[4] (a)d/(y)d[4]
ő 0 ik ja[5]/i 0 a/y |ék[1] á/é on/en/ön ék a/y
el mio unk/ünk juk/jük[5] unk/ünk uk/ük ánk/énk unk/ünk uk/ük
colspan=2|tok/tek/tök játok[5]/itek atok/etek átok/étek átok/étek atok/etek átok/étek
ők (a)nak/(y)nek[6] ják[5]/ik ak/ek ák/ék ának/ének ák/ék anak/enek ák/ék
- (a)lak/(y)lek[6] - alak/elek - álak/élek - alak/elek
  1. 1,0 1,1 En desusu
  2. Vocal d'enllaz con raigaños terminaos en dos consonantes o vocal llarga más t
  3. Usar l tres sibilantes (s, sz, z, zs) y sz nel restu de casos
  4. 4,0 4,1 Omitir en versión curtia del suxuntivu
  5. 5,0 5,1 5,2 5,3 Asimilación de la j inicial del sufixu a la consonante final radical
  6. 6,0 6,1 Error de cita: La etiqueta <ref> nun ye válida; nun se conseñó testu pa les referencies nomaes ve

Auxiliares[editar | editar la fonte]

Son dellos los verbos que complementen al infinitivu acompañante dándo-yos un matiz d'obligación, necesidá, deséu, etc. De siguío se llista una pequeña amuesa.

Pénz|t akar|ok kunyerál|nin an|nak a szerencsé|tlen ipar=kamará|nak.
Dineru quiero pedimiar esa|pa la suerte|in industria=cámara|para.
Quiero pedimiar dineru pa esa desastrosa cámara industrial.

{El kell csal|nin}.

- Hai_qu'atraelo.

- Közönség|ye gyilkos gonosz=tev|ő, fegyház|ba kell|ene csuk|nin.

-Vulgar asesín criminal, prisión| habría_que zarralo.
-Ye un vulgar asesín, habría que metelo en chirona.

Igaz|at kell|ett ad|nia az ur|á|nak.

Razón tendría_que dar el señor|el so|a.
Tendría De dar la razón al so señor/home.

Fél|nin kezd|ett.

Tarrecer empezó.
Empezó a tener mieu.

Kedvenc szava=jár|ás|a vol|t, hogy meg|hal|nin sem {ér rá}.

Favorita pallabra=cola yera, que morrer tampoco tenía_tiempu.
El so muletilla preferida yera que nun tenía tiempu nin pa morrer.

Nem szabad pocsék|ol|nin eb|ben a drága világ|ban.

Non llibre esbardiar esti|nel caru mundu|en.
Nun se puede dilapidar nesti caru mundu.

Legalább lát|nin szeret|ném.

A el_menos ver quixera_la/o.
Siquier quixera velo/a.

-Főz|nin tud? -¿Cocinar puede? -¿Puede cocinar?

  • szabad nun ye un verbu sinón un axetivu que'l so significáu ye llibre
  • tud forma pareya col sufixu potencial –hat / -het, pero mientres esti postreru espresa posibilidá, tud espresa conocencia. Por casu: úszni tud: saber nadar
  • Siendo nestos casos l'infinitivu l'oxetu del verbu auxiliar y nun pudiendo espresar nin manera nin tiempu, confía dicha xera al auxiliar como amuesa l'exemplu: Legalább lát|nin szeret|ném.

Irregulares[editar | editar la fonte]

Jön[editar | editar la fonte]
Presente Pasáu Suxuntivu Condicional
én jöv|ök jött|em jöjj|ek jönn|ék
te jössz jött|él jöjj|él / gyere jönn|él
ő jön jött jöjj|ön jönn|y
el mio jöv|ünk jött|ünk jöjj|ünk / gyer|ünk jönn|énk
ti tök jött|etek jöjj|etek / gyer|tek jönn|étek
ők jön|nek jött|ek jöjj|enek jönn|ének

Participiu presente:jöv|ő, pasáu:jö|tt, futuru:jöv|endő

Xerundiu: jö|ve

Potencial: jö|het

Megy[editar | editar la fonte]
megy
presente pasáu
én megy|ek men|t|em
te mész men|t|él
ő megy men|t
el mio megy|ünk men|t|ünk
ti tek men|t|etek
ők men|nek men|t|ek
Van[editar | editar la fonte]
van
indicativu condicional suxuntivu
presente pasáu futuru[1] presente[1] pasáu presente pasáu presente[1]
én vagy|ok vol|t|am lesz|ek -y|nn|ék + volna vol|n|ék + volna -y|gy|ek
te vagy vol|t|ál lesz|el -y|nn|él vol|n|ál lé|gy

-y|gy|él

ő van[2][3] vol|t lesz -y|nn|y n|a -y|gy|en
el mio vagy|unk vol|t|unk lesz|ünk -y|nn|énk vol|n|ánk -y|gy|ünk
ti tok vol|t|atok lesz|tek -y|nn|étek vol|n|átok -y|gy|etek
ők van|nak[3][4] vol|t|ak lesz|nek -y|nn|ének vol|n|ának -y|gy|enek
  1. 1,0 1,1 1,2 Toma emprestáu'l verbu lesz:llegar a faese
  2. Negación: nincs(en)
  3. 3,0 3,1 La tercer persona (singular y plural) del presente d'indicativu omitir n'oraciones atributives
  4. Negación: nincsenek

Negación[editar | editar la fonte]

De los siguientes exemplos deduzse que...

1) Egy kosár|ra való harisnyá|t is kap|ott, hogy üres ide|jé|ben ne {un|ja el} magá|t.
Un cestu|pa való media tamién llogró, que vacíu tiempu|el so|en nun aburrir se.
Tamién-y dieron un cestu llenu de medies por que nun s'aburriera nel so tiempu llibre.

2) Jaj, csak már ne látnám azt a ronda, szőke pofá|já|t.

Ai, namái yá nun viera esa la fea, roxa focico|la so|.
¡Ai! ¡Oxalá nun viera más el so feu roxu focico!

3) Szerencsé|re még nem {tép|te szét}, amint dél=után akar|ta.

Suerte|por inda nun lo había_despedazado, como pela tarde deseyaba.
Por suerte inda nun lo estrozara como deseyara pela tarde.

4) -Nem is terít|esz?

?Non tamién pones_la mesa?
Tampoco pones la mesa?

5) -Remél|em, nem mond|tál nek|i sem=el mio|t.

-Espero, nun dixisti náda-y|.
-Espero que nun-y dixeres nada.

6) Nem sok remén|nyel {vág|ott neki} en|nek az út|nak sem.

Non muncha esperanza|con entamó este| el camín| tampoco.
Tampoco entamó con muncha esperanza esti camín.

7) -Más nincs?

¿Otru nun hai?
¿Nun hai otru?

8) - A sárkány|nak nincsen arc|a.

- La cometa| nun tien cara.

9) -Nincsenek itthon?

- ¿Nun tán en casa?

10) Csak a két=emelet|ye háza {marad|t meg}, ez se jövedelmez|ett.

Namá'l dos=llantes|de casa restaba, esta tampoco rindía.
Tan solo restaba la casa de dos plantes y ésta tampoco rindía.

11) Se=hol egy függöny, egy fest|mény.

Non=onde una cortina, una pintura.
Nin cortina nin pintura.

12) Se=hova se jár.

Non=onde nun pasiar.
Nun sale a nengún sitiu.

13) Nagy|obb öröm|et ak|kor sem érez|het|ett vol|na, hai egy gyémánt nyak|ék|et ígér|nek neki.

Grande|más prestar| entós tampoco sentíu hubiera, si un diamante pescuezu|collar| prometieren_ -y.
Tampoco sintiera mayor dicha si prometiéren-y un collar de diamantes.

14) Ilyes=el mio|t sem Wild|ék|nél, sem Bartos|ék|nál nem lát|ott.

Tal=cosa| nin Wild|los|en_casa_de, nin Bartos|los|en_casa_de nun vio.
Nun había vistu asemeyada cosa nin en casa de los Wild nin na de los Bartos.

15) Sen=ki se hitte vol|na.

Non=quien non creyíu hubiera.
Naide haber creíu.

16) Vizy=né lát|ván, hogy a külső ajtó|nál sen=ki sincs, be|ment az ebéd|l|ő|be.

Vizy=muyer viendo, que la esterior puerta|en naide nun había entró la xinta|xintar|comedor|en.
La muyer de Vizy viendo que nun había naide na puerta pasó al comedor.

17) Ide sen=ki|nek se szabad be|jár|nin, se nap|pal, se éjszaka.

Equí naide non llibre entrar, nin de_día, nin de_nueche.
Naide puede entrar equí nin de día nin de nueche.

18) Ismer|ős|y sincs?

¿Conocer|conocíu|el so nun hai?
¿Nun conoz a naide?

19) Soha, amióta {az esz|é|t tud|ta}, nem lát|ott ilyen komisz dög|öt.

Nunca, dende_que la mente|la so| conocía, nun había_vistu tal malváu perezosu.
Nunca, desque tenía usu de razón, había vistu tal malváu perezosu.

20) Mogorva, biz|alm|atlan hivatal|nok=ember vol|t, an|nak előtt|y soha sem=la mio|be se avat|ta feleség|é|t.

Cerriscu, resabiáu oficina|oficinista=persona yera, esti antes|de nunca nada|en non inciado esposa|la so|a.
Yera un oficinista ariscu y desconfiable, nunca antes había empecipiada a la so esposa en nada.

21) Az asszony soha sincs otthon.

La señora nunca ta en casa.

22) Vizy sok|szor el|ment y fal=ragasz mellett, de igazán soha=se mer|te meg|néz|nin.

Vizy munches vegaes fora_ esti cartelu xuntu, pero en_verdá nunca osara_ miralo.
Vizy pasara munches vegaes al pie de esi cartelu pero nunca había verdaderamente ardigosu miralo.
  • La negación del imperativu suxuntivu y les oraciones desiderativas ye ne (1-2) y nem pal restu de los casos (3-6)
  • La negación de van ye nincs(en) (7-8)
  • La negación de vannak ye nincsenek (9)
  • se(m), sincs(en), sincsenek usar pa dar énfasis, pa significar tampoco (10, 13, 18) y tres pronomes o alverbios negativos (6, 12, 15-17, 20-21)
  • La doble negación (12, 15-17, 19, 21-22) según la triple (20), cuádruplu, etc. siguen siendo negaciones
  • Pueden negase verbos y nesi casu el prefixu verbal bifórcase (1, 3) o bien otres partes de la oración (6)
  • La estructura nin... nin... traducir por se(m)... se(m)... (14)
  • soha=se ye por sigo mesma doble negación

Posposiciones[editar | editar la fonte]

Indeclinables
Declinables
(Pronome personal) + Posposición + Sufijo posesivu
pron.

pers.[1]

(én) (te) (ő) (el mio) (ti) (ő) Español
-Posposición-
suf.

pos.

(a)m

(y)m

(a)d

(y)d

(j)a

(j)y !(o)nk.

(ü)nk

(a)tok

(y)tek

(j)uk

(j)ük

En [2] alatt|am alatt|ad alatt|a alatt|unk alatt|atok alatt|uk debaxo del mio/ti/...
[3] előtt|em előtt|ed előtt|y előtt|ünk előtt|etek előtt|ük frente al mio/ti/...
helyett|em helyett|ed helyett|y helyett|ünk helyett|etek helyett|ük nel mio/el to/... llugar
iránt|am iránt|ad iránt|a iránt|unk iránt|atok iránt|uk escontra/pol mio/ti/...
miatt|am miatt|ad miatt|a miatt|unk miatt|atok miatt|uk pol mio/el to/... causa
nélkül|em nélkül|ed nélkül|y nélkül|ünk nélkül|etek nélkül|ük ensin el mio/ti/...
szerint|em szerint|ed szerint|y szerint|ünk szerint|etek szerint|ük nel mio/el to/... opinión
Dende am alól|ad alól|a alól|unk alól|atok alól|uk
[4] elől|em elől|ed elől|y elől|ünk elől|etek elől|ük
Escontra m alá|d alá(ja) alá|nk alá|tok alá|juk
[5] elé|m elé|d elé(je) elé|nk elé|tek elé|jük
  1. Los pronomes personales namái s'usen cuando se deseya acentualos. ÉN|miatt|am:poLA MIO culpa.
  2. 2,0 2,1 2,2 Notar que les direccionales vienen en tres versiones: En, escontra y dende
  3. De la mesma manera tórnense: felett:enriba de, között:ente, mellett:xuntu a, mögött:detrás de
  4. De la mesma manera tórnense: felől:d'enriba de, közül:d'ente, mellől:de xuntu a, mögül:de tras de
  5. De la mesma manera tórnense: felé:escontra enriba de, közé:escontra ente, esmornié:escontra xuntu a, mögé:escontra detrás de

Los prefixos verbales pueden combinase con felé formando alverbios de llugar: haza|felé:camín de casa, be|felé:escontra dientro, etc.

Qu'esixen un casu distintu al nominativu
Réxime Sufixu Posposiciones
Ablativu tól / től fog|va, kezd|ve
Alativo focete / hez / höz hasonl|ó|an, képest
Delativo ról / ről néz|ve
Instrumental val / vel együtt, szemben
Sublativo ra / re ve
Superesivo n át, belül, felül/fölül, innen, kereszt|ül, kívül, túl[1]
  1. Éstes pueden coles mesmes usase como preposiciones ensin cambéu semánticu
Exemplos
Waldeck-Rousseau-t kezdet|től fog|va rossz|ul kezel|ték orvos|ai
Waldeck-Rousseau|a principiu|dende mal trat|aban médicu|s_los sos

A művész|ek|et az akkor|i viszony|ok|focete képest jól fizet|ték

Los artista|s|a les entós condición|ye para bien pag|aban
Los artistes yeren bien pagos pa la condiciones de la dómina Csillag|ok,

melyek|nek semeya-szférá|ja Nap|unk|é|focete hasonl|ó|an már erős|ebb abszorpció|t lét|ye|ít

Estrella|s, que la so fotoesfera Sol|nuesu|la_de|a similarmente yá fuerte|más absorción crea Nov.

10-én sereg|é|vel együtt át|men|t a Xordán viz|é|n

Payares 10-d'exercito|el so|con xuntu cruz|ó el Jordan enagua|de|sobre :El

10 de payares crució col so exércitu les agües del Xordán Csupa tréfá|ból át|tánc|ol|t a hál|ó|n át a lak|ás|ba, kör|be-kör|be :Mera chancia|por crució|baillando l'habitación la casa|escontra, xirando-xirando :Bromiando crució baillando l'habitación escontra la casa, xirando Ak|kor is {össze kell hív|nin} a Köz-gyűl|és|t 15 nap|on belül, hai az|t a bíró|ság el|rend|el|i

Entós tamién {hai que convocar} la Xeneral-asamblea 15 día dientro_de, si eso'l tribunal decreta :Entós

hai que convocar a l'Asamblea Xeneral dientro de 15 díes, si decretar el tribunal A Magyar-vár|on felül a Tömös völgy|y dél-irány|ba tovább huz|ód|ik

L'Húngaru-castiellu penriba'l Tömös valle|de sur-direición|en más s'estiende Brewer

Lőrinc negy|ven esztendő|n keresztül vezet|t|y nyom|dá|já|t

Brewer Lőrinc cuarenta años mientres dirixó imprenta|la so
Lőrinc Brewer dirixó la so imprenta mientres cuarenta años Hét

görög ki|ad|vány|á|n kívül 9 latin nyelv|ű szöveg-ki|ad|ás|a is fenn|marad|t

Siete griega edición|la so amás_de 9 latin llingua|en texto-edición|de tamién se caltuvieron
Amás de los sos siete ediciones griegues, caltuviéronse 9 llatines
Complexes
Compuestes por nome posesivu + casu
Exemplos
A jöv|õ történet-író|i szám|á|ra élünk
El futuru historia-escritor|ye_de para viv|mos
Vivimos pa'l historiadores del futuru Gáthy

kis rekedt|ség|y ellen|é|re is szép|en ének|el|t, taps|ok|at kap|ott

Gáthy pequeña afonía a_pesar_d'inclusive bella|mente cant|ó, aplausu|s llogró :A pesar

de la so pequeña afonía Gáthy cantó bellamente, siendo aplaudida A tükör hátulsó rész|é|re tű|vel ez vol|t fel|ír|va.

L'espeyu traseru parte|de|sobre aguyeretia|con esto taba escritu.
Esto taba grabáu con una aguya na parte posterior del espeyu.

D'a választ|ás folyam|á|n meg|győződ|t|ünk ar|ról, hogy...

Pero les eleiciones mientres convencimos eso|sobre, que...
Pero mientres les eleiciones convencimos de que...

Az elsõ esti fõ-képpen Székely Irén jóvolt|á|ból teljes siker|t jelent

La primer nueche principalmente Székely Irén gracies_a completu ésitu significa :La primer

nueche supunxo un ésitu completu especialmente gracies a Irén Székely A leg|utóbbi differenciá|k következt|é|ben falu|ra vonul|t.

Les última diferencia|s debíu_a pueblu|a retiróse.
Por cuenta de les últimes diferencies retirar a un pueblu.

A rét a patak ment|é|n tele van már sárga, fény|ye level|ű virág|gal.

El prau'l regueru a_lo_llargo_de llenu ta yá mariella, lluminosa fueya|de flor|con.
El prau ta llenu de flores de fueya mariella y lluminosa a lo llargo del regueru.

Jókai Mór rév|é|n meg|tanul|n|á talán a szégyen|kez|és|t

Jókai Mór por conductu_d'aprendería quiciabes la vergüenza

Nehéz, meg|próbá|l|t esztendő|k sor|á|n {figyel|t|em meg} a pók|ot.

Difícil(ye), ensayáu añu|s mientres reparé l'araña.

...mely a darwin|i „ki|választ|ás törvény|y” útj|á|n {jö|tt létre}

... que la Darwin|de selección llei|de por formóse :...

que se formó por aciu de la llei de selección de Darwin

Alverbios[editar | editar la fonte]

Demostrativos
En Dende Escontra Entós Asina
-

am-/em-

ugyan-

itt

ott

innen

onnan

er|ről

ar|ról

et|től

at|től

ide

oda

er|re

ar|ra

edd|ig

add|ig

ek|kor

ak|kor

így

úgy

ek|képpen

ak|képpen

Interrogativos
¿Ónde? ¿D'ónde? ¿A ónde? ¿Cómo? ¿Cuándo?
-

a-

vala-

se-

akár

bár-

hol honnan

mer|ről

met|től

hova

mer|re

medd|ig

hogy(an)

el mio|képpen

el mio|kor

Conxunciones[editar | editar la fonte]

Interjección[editar | editar la fonte]

Partícules[editar | editar la fonte]

Sintaxis[editar | editar la fonte]

L'orde d'una oración básica húngara ye suxetu, predicáu y oxetu. Nun ye absolutamente necesariu especificar el suxetu. Amás, l'orde de les pallabres non yá puede ser el yá introducíu, esto ye, ésti ye determináu en primer llugar non por regles sintáctiques sinón por factores pragmáticos. La información que se deseya destacar –el focu- asítiase xusto delantre del verbu conxugáu. Si'l mesmu verbu ye'l focu, entós esti allúgase de primeres de la sentencia.

Una oración xeneralmente consta de cuatro pieces: de tópicu (tema), focu, verbu y otros complementos El tópicu y el complementu pueden contener cualquier númberu de llocuciones, ente que'l focu namái una.

Asina, la oración húngara János el|vi|tt tegnap két könyv|et Péter|nek:János llevó ayer dos llibro(s) a Péter puede tener los siguientes matices semánticos si'l focu ye ocupáu pol verbu, János, Péter, két könyv o tegnap:

Tópicu(s) Focu Verbu Complementos Significáu especial
János tegnap elvitt két könyvet Péternek. L'aición tuvo ésitu, nun hai un significáu destacáu particular.
János tegnap két könyvet vitt el Péternek. Destácase que Janos llevó "dos llibros" nin más nin menos a Péter.
János tegnap vitt el két könyvet Péternek. "Ayeri" foi'l día en que János llevó los llibros a Péter. (L'audiencia yá ta al tantu del trasiegu, non sobre la fecha)
János vitt el tegnap két könyvet Péternek. Non otru sinón "János" llevó los dos llibros a Péter.
Péternek vitt el tegnap János két könyvet. "Péter" foi, quien recibió los dos llibros de János.
János tegnap Péternek vitt el két könyvet. L'oyente sabe que János llevó dos llibros a daquién, la parte destacada ye que Péter recibir, naide más.
Elvitt János tegnap két könyvet Péternek. L'aición terminó exitosamente, los llibros yá tán en poder de Péter.
Két könyvet tegnap elvitt János Péternek. Dos llibros "realmente" llevó János ayeri a Péter, pero puede ser que daqué más, según ye posible que los llibros nun fueren lo más importante.
Két könyvet vitt el János tegnap Péternek. János namái llevó "dos llibros" ayeri a Péter, namás.

El tópicu contién por tantu la pieza d'información considerada conocida pol falante, sirve d'introducción al predicáu. El focu llama l'atención sobre la categoría o presumida o desconocida d'una parte del casu, escluyendo de la validez de l'afirmación al restu de persones rellacionaes.

Si esiste focu, el prefixu verbal asitiar tres el verbu (vitt el en cuenta de elvitt) Si'l verbu nun tien prefixu, l'escritu puede ser ambiguu, una y bones les pallabres que precieden al verbu pueden ser tópicu o focu per igual. Por casu na frase Éva szereti a virágokat:Éva ama les flores, Éva puede ser por igual el tópicu átonu, pero puede ser el focu tamién. Nesti casu significa qu'Éva (y non otra) ye quien ama les flores.

Testu[editar | editar la fonte]

El testu ye un rellatu orixinal de Dezső Kosztolányi ensin retayos nin simplificaciones.

Az az ember
AZ AZ EMBER.
Aquel l'home.
Aquel home.

Van egy ember, aki|vel állandó|an talál|koz|om.

Hai un home, el_que|con constante|mente atopar|me|yo.
Hai un home col qu'atopo costantemente.

Én nem=igen szok|tam törőd|nin a jár|ó=kel|ő|k|kel, villam|vos-szomszéd|jaim|mal.

Yo non=si suelo esmoleceme los transeúnte|s|con, tranvía-vecín|les mios|con.
Yo nun suelo esmoleceme enforma colos transeúntes, colos mios vecinos de tranvía.

Ők men|nek a dolg|uk után, én is megy|ek a magam dolg|a után.

Ellos van cosa|la so dempués, yo tamién voi la mesma|la mio cosa|-y dempués.
Ellos faen/siguen les sos coses, yo tamién faigo/sigo les mios coses.

De ez az ember egész|en más.

Pero esti l'home completa|mente distintu.
Pero esti home ye dafechu distintu.

A|el mio|kor elő|ször {pillant|ottam meg} az utcá|n, : Cuando primer|vegada {ver} la cai|en, : Cuando per primer vegada ver na cai, egy vég|zet|ye, szám|om|ra feled|het|etlen nap|on, már öt-hat év|y en|nek, : Un aciar el mio|para in|escaecederu día|en, yá cinco-seis añu|el so esto|de : Un día aciar ya inolvidable pa mi, esto fai yá cinco o seis años, egy|szer|re {szög|et üt|ött fej|em|be}, vajon ki -y|het?

Una vegada|de clavu pegó cabeza|la mio|en, que_si quién pue_ser?
De secute asocedióme , quién podía ser?

Nem ismer|tem ő|t, mint ahogy ma sem ismer|em.

Nun conocí lo, como güei tampoco lo conozo.
Nun lo conocía, como güei tampoco lo conozo.

Úgy érez|tem azonban, hogy már lát|tam vala|hol.

Asina sentí pero, que yá lo vio en_dalgún sitiu.
Sentía sicasí que yá lo vio ayures.

Ak|kor nyilván még csak téved|tem.

Entós por_lo_visto inda namái m'equivocar.
Entós obviamente namái m'equivocar.

An|nál kevésbé az-óta. Az-óta csak-ugyan lát|om itt és ott, minden-ütt.

Cuantimenos eso dende. Eso dende verdaderamente ver equí y ellí, en_toes partes.
Menos dende entós. Dende entós daveres ver equí y ellí, perdayures.

Hai reggel ki|lép|ek az utcá|ra, okvetlenül elé|m jön, : Si pela mañana salgo la cai|a falta|ensin delantre|mio vien.

Si pela mañana salgo a la cai, ensin falta vien recibime.

s est|ig talál|koz|om vel|y át|lag öt|ször-hat|szor.

y tarde|hasta atopo con_él una media_de cinco|veces-seis|veces.
y hasta la tarde/nueche atopo con él unes cinco o seis veces.

Sok|kal inkább foglal|koz|tat|ott, sok|kal inkább lat|ba vetet|tem az ye|het|ő|ség|ek|et, : enforma|con meyor interesó[me], enforma|con meyor consideré la posibili|dái|ye : cada vez más interés dábame, cada vez más consideraba les posibilidaes sem-hogy ez|t a véletlen|ek puszta össze|játsz|ás|á|nak tekint|het|ném, : nin-qu'esto la casualidá|ye pura inter|aición|la so|a pudiera_consideralo, : que nin podía atribuyilo a la pura interaición de casualidaes, s annyi|t máris meg|állapít|ottam, hogy nem lak|hat|unk egy környék|en, : y tantu yá determiné que nun vivir|pod|emos un barriu|en, : y lo que determiné ye que nun podíamos vivir nel mesmu barriu, érdeklőd|és|i kör|ünk hivat|ás|unk, társa|ság|unk sem-el mio ye|et|re sem egy.

Interés círculu|nuesu oficiu|nuesu, compañía|nuesa nengún casu|en tampoco unu.
El nuesu interés, oficiu, compañía en nengún casu ye lo mesmo.

En|nek ellen|é|re gyakr|an meg|ye|nek ilyes-el mio|k.

Esto|de contra|el so|en frecuente|mente ocurr|en tales|cosa|s.
A pesar d'esto, tales coses asoceden frecuentemente.

Dél|ben észre|vesz|em ő|t a korz|ó|n.

Medío_día|a acolumbro lo'l paséu|en.
Al mediudía acolumbrar nel paséu.

Hir|telen {el kell fut|nom} a vár|vos másik rész|é|be, : Noticia|ensin {tengo de correr} la ciudá otra parte|de|a.

De secute tengo de correr a otra parte de la ciudá.

egy ferencvár|vos|i szállít|ó-vállal|at|focete, vala|el mio illet|ék|et ki|fizet|nin.

Un Ferencváros|de transporte-empresa|a dalguna tasa saldar.
a una empresa de tresportes de Ferencváros pa pagar dalguna tasa.

El mio|re oda|ér|ek, kocsi|ban robog előtt|em.

Cuando|para ellí|lleg|o, coche|en circula delantre|de_mi.
Pa cuando llego ellí, circula en coche delantre de mi.

Dél-után temet|és|en vagy|ok, köz|ben meg|fájdul a fog|a|m, : Mediu_día-dempués soterrar|entierru|en toi, mientres m'empezar_a_doler el diente|el mio, : Pela tarde tando en (un) entierru, empiecen a doleme los dientes. siet|ve keres|ek egy patiká|t, a temet|ő|höz közel, akár|milyen|t.

correr|corriendo busc|o una farmacia, el soterrar|campusantu|de cerca, cualesquier.
Busco corriendo una farmacia cerca del campusantu, cualesquier.

Amint be|rohan|ok a patiká|ba és aszpirin|t kér|ek a gyógy-szer|ész|től, : Según entro|corriendo la farmacia|en y aspirina pido'l farmaceutico|a, : Según entro corriento na farmacia y pido aspirinas al farmaceutico, ki más ül ott|an egy szék|ben, séta-bot||ra támasz|kod|va?

quién otru ta_sentáu ellí una siella|en paséu-cayáu|la so|en apoy|ado?
quien si nun ta sentáu ellí nuna siella sofitáu nel so cayáu de paséu?

Az az ember.

Aquel l'home.
Aquel home.

Az az ember, aki|t nem ismer|ek, az az ember, aki|t -y|néz|ek, utál|ok, : Aquel l'home, que nun conozo, aquel l'home, que despreciu, odiu, : Aquel home, que nun conozo, aquel home que despreciu, odiu, aki fel|dúl|ja ideg|zet|em, nem hagy gondol|koz|nin, ádene|nin, lélegz|eni.

qu'alteria los mios nervios, nun dexa[me] pensar, dormir, alendar.
qu'alteria los mios nervios, nun me dexa pensar, dormir nin alendar.

Nem fel|tűn|ő.

Non llamativu.
Nun ye llamativu.

Hiszen hai fel|tűn|ő vol|na.

Pos si llamativu fuera.

Sok|kal {jo|bb modor|ú}.

Enforma|con meyor educáu.
Sería muncho más educáu.

Mindig szerény|en halad mellett|em, szinte {meg se lát}, : Siempres humilde|mente cola xuntu|a_mi, casi nin me ve, : Siempres camina humildemente al pie de mi, apenes me percibe, de ott van szín-ház|i fő-próbá|k|on, bélyeg-keres|ked|és|ek|ben, : Pero ellí ta teatra|l xeneral-ensayu|s|en, sello-comerciu|s|en, : Pero ellí ta nos ensayos xenerales teatrales, nos estancos, föld-alatt|i meg|áll|ó-hely|ek|en, a Gellért-hegy tete||n, : tierra-baxu|de parada-sitio|s|en, Gellért-monte visu|de|en, : nes estaciones del sub-terrá|neo (metro), nel visu del monte Gellért, tűz-vész|ek|en és elem|i iskola|i vizsgá|k|on, mindig ugyan-ott, ahol én.

fuego-catástrofe|s|en y element|a la escuela escolar exame|ye|en, siempres mesmu-ellí, onde yo.
nes quemes y exámenes de la escuela elemental, siempres ellí mesmu, onde yo (toi).

Nyár|on két hónap|ig nem lát|tam ismer|ős arc|ok|at.

Branu|en dos meses|por non vi conocida cara|s.
Pel branu nun vi cares conocíos por dos meses.

Grenoble-ból ki|rándul|tam az alpes|i hegy|ek|be.

Grenoble-dende fixi_una escursión les alpes|alpines monte|s|a.
Dende Grenoble fixi una escursión a los Alpes.

Útközben a gépszekér meg|állapod|ott egy {isten hát|a mögött|i} falu|ban, : Camín-mientres el conductor paró un {onde Cristu dio los trés voces} pueblo|en, : Nel camín el conductor paró nun pueblu onde Cristu dio los trés voces, hogy ebéd|el|jünk.

que almorz|áramos.
que xintáramos.

A több|i ki|rándul|ó|val egy-ütt én is -y|száll|ottam, egy kis kávé-ház|ba tértem, : Los otros escursionista|con xuntu yo tamién posé, un pequeñu café-casa|a llegué, : Xuntu colos otros escursionistes, tamién yo me apeñe, fui a una pequeña cafetería, hol Francia munká|s|ok vörös bor|t i|ttak, s fehér kenyer|yt rág|tak hozzá.

onde francés trabayador|ye tintu vinu bebíen, y blancu pan mazcaben pa_él.
onde obreros franceses bebíen vinu tinto y mazcaben pan col mesmu.

Mindjárt a be|jár|at|nál egy úr ül|t, természet|ye|en, : Xusto la entrada|nun señor taba_sentáu, naturalmente, : Xusto na entrada taba un señor sentáu, naturalmente, szinte magá|tól értetőd|ő|en, s új|ság|ot olvas|ott. Meg|dermed|tem. Ő vol|t.

casi por_sigo comprend|iente|mente y periódicu lleía. Él yera.
casi obviamente, lleía un periódicu. Yera él.

Mond|anom sem kell, hogy el mio|kor ősz elejé|n haza||ttem, elő|ször is belé|je botl|ottam.

Dicir|yo tampoco hai_que, que cuando seronda principiu|a casa|regres|é, lo_primero tamién con_él zarapiqué.
Sobra dicir que que cuando a principios de seronda torné a casa, lo primero que fixi foi zarapicar con él.

Et|től kezd|ve a hely|zet csak rossz|abb|od|ott.

Esto|dende empez|ando la situación namái empeor|ó.
Dende entós la situación namái empioró.

Most már úgy nyüzsög körül|öttem, mint-hai három-ezer példá|ny|ban {forog|na közkézen}.

Agora yá asina verbena alredor|de_mi, como-si trés-mil exemplar|en {circulara de mano en mano}
Agora yá verbena alredor de mi como si circulara de mano en mano en trés mil exemplares.

Hai ki|tekint|ek az ablak|on, a jár|dá|n szalad, : Si miro la ventana|por, la cera|por cuerri, : Si miro pela ventana, ta corriendo pela cera, minden kocsi|ban és föl|von|ó|ban ő terpesz|ked|ik.

cada coche|en y ascensor|nél ta_baltáu.
en cada coche y ascensor ta él baltáu.

El|visel|het|etlen.

Soport|able|in.
Insoportable.

Vég|re is nem bír|tam a titk|ot {mag|am|ba fojt|ani}; ismer|ős|eim|hez fordul|tam.

Fin|por tamién nun podía'l secretu {contenelo}; conocíu|s_los mios|a dirixí.
Por fin nun pudiendo contener el secretu; dirixí a los mios conocíos.

-y|ír|tam személy|é|t, ruhá|zat|á|t, szok|ás|ai|t.

Describí persona|la so, paxellu|el so, costume|s_los sos.
Describí la so persona, el so paxellu, les sos costumes.

Mind-egy|ik ismer|ős|öm el|mosoly|od|ott, : Toos conocíu|la mio sorrisa_punxeron|se, : Tolos mios conocíos poner a sonrir, mind-egy|ik szem|é|ben az emlék|ez|és fény|y {villan|t fel}, s mind-egy|ik így szól|t:

toos güeyu|de|na alcordanza lluz|de llució, y toos asina dixeron:
nos güeyos de toos llució la lluz de l'alcordanza y asina dixeron:

- Ja, az?

¡Ah! ¿Aquel?

Az|t én is folyton lát|om.

Aquel|a yo tamién de cutio veo|lo.
A aquel yo tamién lu veo siempres.

Te is?

¿Tu tamién?

Érdek|ye.

Interesante.

Év|ek óta tör|öm a fej|em, hogy ki -y|het?

Añu|s fai ruempo la cabeza|la mio, que quién ser|puede?
Va años que ruempo la cabeza pensando quién pue ser

Más allá[editar | editar la fonte]

Rubiks cube solved.jpg

Si al llegar equí l'ardigosu llector, consagráu en cuerpu y alma al estudiu del mundialmente famosu difícil idioma húngaru, siéntese animáu pa siguir la so andadura, puede por casu recurrir a Édes Anna de Desző Kosztolányi, de la que s'estrayxeron la mayoría de los exemplos d'esti artículu; ausiliáu con un bon diccionariu o meyor entá la versión española traducida por Judit Xantus Szarvas y editada por Ediciones B o la catalana traducida por Eloi Castelló Gassol y editada por Proa.

Minden jót!

Ver tamién[editar | editar la fonte]

Referencies[editar | editar la fonte]

Bibliografía[editar | editar la fonte]

Ilustración de Mihály Zichy para La traxedia del home del dramaturgu Imre Madách.
  • Serie: Hungaro Lingua. Títulu: Gyakorlati magyar nyelvtan. Autor: László Keresztes. Editorial: Debreceni Nyári Egyetem, 1995 (tamién disponible n'inglés y alemán)
  • Hungarian. An Essential Grammar. Autor: Carol Rounds. Editorial: Routledge. 2001
  • Teach Yourself. Hungarian. A complete course for beginners. Autora: Zsuzsa Pontifex. Editorial: Hodder & Stoughton. 1993
  • Colloquial Hungarian. Autor: Jerry Payne. Editorial: Routledge. 1997
  • Topó, itt Magyarország. Magyar nyelvkönyv külföldieknek. Autores: József Erdős y Csilla Prileszky. Editorial: Akadémia Kiadó. 1999
  • 250 magyar ige ragozása. Autores: Borbála Szendrő y Lajos Mohai V. Editorial: Szultan Bt. 1997

Enllaces esternos[editar | editar la fonte]

Fuentes[editar | editar la fonte]

Gramática del húngaro