Diferencies ente revisiones de «Uigur»

De Wikipedia
Contenido eliminado Contenido añadido
mSin resumen de edición
Llinia 1: Llinia 1:
L''''Uigur''' ye una de les [[llingües túrciques]] falada por unos 7.300.000 de persones, ente los que 6.000.000 viven na rexón autónoma de Xinjiang ([[China]]) y 300.000 en [[Kazakhstan]]. L'uigur usa los [[alfabetu cirílicu|carauteres cirílicos]] y [[alfabetu árabe|árabes]], anque esisten proyeutos de conversión al [[alfabetu llatín]]. Los uigures son [[Islamismu|musulmanes]] mayoritariamente.
L''''Uigur''' ye una de les [[llingües túrquiques]] falada por unos 7.300.000 de persones, ente los que 6.000.000 viven na rexón autónoma de Xinjiang ([[China]]) y 300.000 en [[Kazakhstan]]. L'uigur usa los [[alfabetu cirílicu|carauteres cirílicos]] y [[alfabetu árabe|árabes]], anque esisten proyeutos de conversión al [[alfabetu llatín]]. Los uigures son [[Islamismu|musulmanes]] mayoritariamente.


Exemplu d'uigur cola traducción al [[asturianu]]:
Exemplu d'uigur cola traducción al [[asturianu]]:
Llinia 9: Llinia 9:
La tabla que vien darréu ye una comparanza ente'l presente [[alfabetu árabe]] (Qona Yezik), el llatín (Yengi Yeziq) usáu ente 1969 y 1987, y la so correspondiente pronunciación en [[turcu]] y el IPA ([[Alfabetu fonéticu internacional]]).
La tabla que vien darréu ye una comparanza ente'l presente [[alfabetu árabe]] (Qona Yezik), el llatín (Yengi Yeziq) usáu ente 1969 y 1987, y la so correspondiente pronunciación en [[turcu]] y el IPA ([[Alfabetu fonéticu internacional]]).


{| class="wikitable" style="margin-left: auto; margin-right: auto; border: none;"
{| border="1" cellpadding="9" cellspacing="0" align="center"
|+'''Comparances de los alfabetos uigures'''
|+Comparances de los alfabetos uigures
|-
|-
! Árabe
! style="background:#CFCFCF;" | ''Árabe''
! style="background:#CFCFCF;" | ''Llatín''
! Llatín
! Turcu
! style="background:#CFCFCF;" | ''Turcu''
! AFI
! style="background:#CFCFCF;" | ''IPA''
! Árabe
! style="background:#CFCFCF;" | ''Árabe''
! style="background:#CFCFCF;" | ''Llatín''
! Llatín
! Turcu
! style="background:#CFCFCF;" | ''Turcu''
! AFI
! style="background:#CFCFCF;" | ''IPA''


|-
| '''ئا''' || '''A a''' || '''a''' || '''a''' || '''ق''' || '''K̡ k̡''' ||''' ?''' || '''q'''
|-
|-
| '''ئه''' || '''Əə''' || '''?''' || '''æ''' || '''ك''' || '''K k''' || '''k''' || '''k'''
|ئا ||A a ||a ||a ||ق || || ? ||q
|-
|-
| '''ب''' || '''B b''' || '''b''' || '''b''' || '''ڭ''' || '''ng''' || '''ng''' || '''ŋ'''
|ئه ||Əə ||? ||æ ||ك ||K k ||k ||k
|-
|-
| '''پ''' || '''P p''' || '''p''' || '''p''' || '''گ''' || '''G g''' || '''g''' || '''g'''
|ب ||B b ||b ||b ||ڭ ||ng ||ng ||ŋ
|-
|-
| '''ت''' || '''T t''' || '''t''' || '''t''' || '''ل''' || '''L l''' || '''l''' || '''l'''
|پ ||P p ||p ||p ||گ ||G g ||g ||g
|-
|-
| '''ج''' || '''J j''' || '''c''' || '''ʤ''' || '''م''' || '''M m''' || '''m''' || '''m'''
|ت ||T t ||t ||t ||ل ||L l ||l ||l
|-
|-
| '''چ''' || '''Q q''' || '''ç''' || '''ʧ''' || '''ن''' || '''N n''' || '''n''' || '''n'''
|ج ||J j ||c ||d͡ʒ ||م ||M m ||m ||m
|-
|-
| '''خ''' || '''H h''' || '''?''' || '''x''' || '''ه''' || '''H̡ h̡''' || '''h''' || '''h'''
|چ ||Q q ||ç ||t͡ʃ ||ن ||N n ||n ||n
|-
|-
| '''د''' || '''D d''' || '''d''' || '''d''' || '''ئو''' || '''O o''' || '''o''' || '''o'''
|خ ||H h ||? ||x ||ه || ||h ||h
|-
|-
| '''ر''' || '''R r''' || '''r''' || '''r''' || '''ئۇ''' || '''U u''' || '''u''' || '''u'''
|د ||D d ||d ||d ||ئو ||O o ||o ||o
|-
|-
| '''ز''' || '''Z z''' || '''z''' || '''z''' || '''ئۆ''' || '''Ɵɵ''' || '''ö''' || '''œ'''
|ر ||R r ||r ||r ||ئۇ ||U u ||u ||u
|-
|-
| '''ژ''' || '''Z̡ z̡''' || '''j''' || '''ʒ''' || '''ئۈ''' || '''Ü ü''' || '''ü''' || '''y'''
|ز ||Z z ||z ||z ||ئۆ ||Ɵɵ ||ö ||œ
|-
|-
| '''س''' || '''S s''' || '''s''' || '''s''' || '''ۋ''' || '''V v''' || '''v''' || '''v'''
|ژ || ||j ||ʒ ||ئۈ ||Ü ü ||ü ||y
|-
|-
| '''ش''' || '''X x''' || '''ş''' || '''ʃ''' || '''ئې''' || '''E e''' || '''e''' || '''e'''
|س ||S s ||s ||s ||ۋ ||V v ||v ||v
|-
|-
| '''غ''' || '''Ƣƣ''' || '''ğ''' || '''ɣ''' || '''ئى''' || '''I i''' || '''i''' || '''i'''
|ش ||X x ||ş ||ʃ ||ئې ||E e ||e ||e
|-
|-
| '''ف''' || '''F f''' || '''f''' || '''f''' || '''ي''' || '''Y y''' || '''y''' || '''j'''
|غ ||Ƣ ƣ ||ğ ||ɣ ||ئى ||I i ||i ||i
|-
|-
|ف ||F f ||f ||f ||ي ||Y y ||y ||j
|}
|}



Revisión a fecha de 13:25 14 avi 2021

L'Uigur ye una de les llingües túrquiques falada por unos 7.300.000 de persones, ente los que 6.000.000 viven na rexón autónoma de Xinjiang (China) y 300.000 en Kazakhstan. L'uigur usa los carauteres cirílicos y árabes, anque esisten proyeutos de conversión al alfabetu llatín. Los uigures son musulmanes mayoritariamente.

Exemplu d'uigur cola traducción al asturianu:

"Pêr l'änguz(a) ishke war nimi-dro. Pêr mla, pêr qïz war nimi-dro"

Había un maríu y una muyer. Había un rapaz y una rapaza.

La tabla que vien darréu ye una comparanza ente'l presente alfabetu árabe (Qona Yezik), el llatín (Yengi Yeziq) usáu ente 1969 y 1987, y la so correspondiente pronunciación en turcu y el IPA (Alfabetu fonéticu internacional).

Comparances de los alfabetos uigures
Árabe Llatín Turcu AFI Árabe Llatín Turcu AFI
ئا A a a a ق K̡ k̡ ? q
ئه Əə ? æ ك K k k k
ب B b b b ڭ ng ng ŋ
پ P p p p گ G g g g
ت T t t t ل L l l l
ج J j c d͡ʒ م M m m m
چ Q q ç t͡ʃ ن N n n n
خ H h ? x ه H̡ h̡ h h
د D d d d ئو O o o o
ر R r r r ئۇ U u u u
ز Z z z z ئۆ Ɵɵ ö œ
ژ Z̡ z̡ j ʒ ئۈ Ü ü ü y
س S s s s ۋ V v v v
ش X x ş ʃ ئې E e e e
غ Ƣ ƣ ğ ɣ ئى I i i i
ف F f f f ي Y y y j

Enllaces esternos